Evangélium: "A tizenegy tanítvány elment Galileába, fel arra a hegyre, ahova Jézus rendelte őket. Amikor meglátták őt, leborultak előtte a földre. Egyesek azonban még mindig kételkedtek. Jézus odament hozzájuk, és ezt mondta nekik: „Én kaptam meg minden hatalmat az égen és a földön. Ezért most menjetek el, és tegyetek tanítványommá minden nemzetet! Kereszteljétek meg őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Tanítsátok meg őket mindannak megtartására, amit parancsoltam nektek! És íme, én veletek vagyok mindennap a világ végéig!”
Mt 28,16-20
Sokáig nem értettem, hogy mit is ünnepelhetnénk Jézus Mennybemenetelén? Úgy éreztem, hogy végül is Jézus magunkra hagyott, mondhatni hátat fordított nekünk! Idő kellett míg megértettem, hogy Jézus nem egy összkomfortos mama hotelt akart ezen a földön, hanem azt, hogy mi is felnőjünk oda, hogy önállóan, bátor döntéseket hozva, kitartó munkával építsük, szépítsük Isten országát! Jézus nem azt akarja, hogy mi örök gyermekként, felelősség nélkül, szájtátva kövessük. Megváltónk bízik bennünk, felnőtt partnereknek tekint minket, és a mennybemenetellel nagykorúsítja, aktiválja az apostolait.
Jézus már földi élete alatt elkezdte önállóságra nevelni a munkatársait, gondoljunk a 72 tanítvány szétküldésére kettes - hármas csoportokban. Vagy akár a kenyérszaporításra! Itt azt mondja: "adjatok ti enni!" Ez a mondat akkor és ott nem egy mellékes, odavetett mondat. Jézus nem varázsló, aki tapsolásra megoldja a gondokat. Jézus minden szava tanítás: Nézzétek meg, mitek van, (öt kenyér, két hal), nagyszerű, fogjunk össze, tegyétek oda a magatokét, és én megáldom, megszaporítom azt. Ezt kell tegyék a nevelők, a szülők nap mint nap amikor a gyerekekkel tanulnak. Nem oldják meg a házi feladatot a tanulók helyett, nyugtatják, bátorítják őket, talán egy picit segítenek gondolkodni, de a leckét a gyerek kell leírja, megtanulja, mert másképp nem fog fejlődni, kibontakozni. Folytathatnánk a példákat: A Színeváltozás hegyéről lejövet, a beteg gyerek mellett bénázó apostoloktól haragosan kérdi: "Meddig tűrjelek még titeket?" Mikor fogtok már felnőni, hogy önállóan építsétek Isten Országát?
Jézus, ha köztünk marad, Péter talán soha nem lesz önálló. Jézus, ha fizikailag ott állt volna Péter mellett, Péter a könnyebbik utat választja: „Mester, tegyél csodát!”. De így, magára maradva, a templom kapujában a sánta ember nyomorának láttán, Péternek sikerül átlépnie a saját kishitűségén, félelmén, kilép a tettek tengerére. Megszületik benne a felnőtt, nagykorú keresztény: „Aranyam, ezüstöm nincs, de amim van, neked adom...” (ApCsel 3,6).
„Veletek vagyok mindennap.” Jézus nem helyettünk, hanem velünk akar tanító útra lépni, csodát tenni, áldássá válni. A papok, a tanárok, az orvosok, a szántó-vető emberek, az alapítványunk nevelői mind-mind Péter utódai, örökösei. Jézus azt akarja, hogy az apostolok példájára a tevékeny, szolgáló szeretet útjára lépjünk. Nincs varázspálca, de Jézus nevében képesek vagyunk csodákat tenni, életet fakasztani a sivatagban is.
A Mennybemenetel nem távolságot jelent, hanem egy újfajta, mélyebb jelenlétet. Jézus már nem mellettünk sétál Galilea poros útjain, mert a Szentháromság bennünk akar élni, velünk együtt akar csodát tenni, cselekedni. Isten országának építésénél mi nem alvállalkozók vagyunk! Jézus nekünk mondja: „Menjetek el, és tegyetek tanítványommá minden nemzetet!” – Ez a Missziós Parancs, Isten és az ember „csapatjátékának” legfelsőbb foka. A pünkösdi királyválasztásra készülve, a Hunyadi Napokat szervezve, a kovásznai ház 20. születésnapját tervezve a kollégáim ezt a parancsot cselekvő szeretettel váltják életre. Szeretettel hívlak, ne panaszkodjunk, hanem a vigasztaló, bátorító Lélek indítására figyelve cselekedjünk.
Mennybemenetel ünnepe valójában az első keresztények képzésének az évzáró ünnepsége. Jézus fizikai távozásával aláírta, lepecsételte az apostolok számára a nagykorú, érett kereszténnyé válást igazoló diplomát, és ugyanakkor rájuk bízta Isten országának építését. Bátorság hát! Ne akarjunk visszaülni a „mama-hotelbe”, bármit is hoz a holnap, vigyünk reményt, jókedvet és érthető, tiszta keresztény tanítást a világba, minél nagyobb kiszerelésben!. „Előre nézünk, mert előre megyünk” – immár felnőttként, Krisztus munkatársaiként!
Szeretettel,
Csaba t.
Kép: Oroszhegyi Otthonunkban a napközis kollégáknak, a vendéglátásban szakember, Mayer Gyula továbbképzést tart: "Önállóság feladat, de szabadság" címmel. Oroszhegy határában most nyílik a nárcisz.
