Evangélium: "Egyszer néhány farizeust és Heródes-párti embert küldtek Jézushoz, hogy szaván fogják őt. Azok odamentek hozzá, és megszólították: „Mester, tudjuk, hogy igazmondó vagy. Nem befolyásol a mások véleménye, és nem nézed az emberek személyét, hanem az igazsághoz híven tanítod az Isten útját. Szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy nem? Fizessünk, vagy ne fizessünk?” Jézus azonban átlátott álnokságukon, és ezért így szólt: „Miért akartok tőrbe csalni? Hozzatok ide egy dénárt, hadd lássam!” Erre odavittek egyet. Ő pedig megkérdezte tőlük: „Kinek a képe és felirata ez?” Azok ezt felelték: „A császáré.” Jézus pedig így folytatta: „Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené!” Azok igen elcsodálkoztak (Jézus feleletén). "
Mk 12,13-17
A keresztény ugyanakkor az ég és a föld állampolgára, de mit is jelent ez egy csipetnyi ferences ízesítéssel, természetesen dióhéjban?!
1. Mit jelent Isten Országának állampolgára lenni? A dénáron a császár képe volt, de az ember lelkén az Isten képe tündököl! Isten Országának a keresztség által válunk polgáraivá, és ez az életszentség elérésével válik teljes jogúvá. Akárcsak a gyermek, már születésével államnak polgára lesz, de a nagykorúság elérésével válik választó és választható teljes jogú tagjává az államnak.
- A mi jogaink: A keresztségben nem csak Isten gyermeke lettem, hanem az Ő országának az állampolgára is. Igy, jogunk van az isteni irgalomra, a bűnbocsánatra és a szentségek vételére, annak minden kegyelmeire. Jogunk van ahhoz, hogy Istent „Atyánknak” szólítsuk, és bizalommal kérjük a mindennapi kenyerünket. Legfőbb jogunk, ha a szeretet parancsai szerint élünk: az örök élet a Szentháromság szeretetközösségében, ahol nincs utolsó és első vendég.
- A mi kötelességeink: Jézus Krisztus országának az alkotmánya a kétrészes főparancs: a lángoló Isten - és cselekvő emberszeretet. Kötelességünk a szolgáló szeretet útját járni, gyakorolni az irgalmasság testi és lelki cselekedeteit, és lelkiismeretesen kamatoztatni nap mint nap a ránk bízott talentumokat. Isten gyermekeiként kötelességünk megvédeni a kisebbeket, a bajban lévőket és a teremtett világot. Kötelességünk Krisztus misztikus testének élő, gyümölcstermő felelős tagjaként gondolkodni és cselekedni a testvéreim közösségében.
2. Mit jelent a földi országnak állampolgára lenni? Jézus nem vonul ki a világból, nem hirdet polgári engedetlenséget vagy anarchiát. Elismeri a földi rend szükségességét, hiszen a közösségi élethez szabályok kellenek.
- A mi jogaink: A földi hazában jogunk van a biztonságra, a békés fejlődésre, a becsületes munkára és az emberi méltóságunk tiszteletben tartására. Jogunk van ahhoz, hogy anyanyelvünkön imádkozzunk, neveljük a gyerekeinket, és megéljük hitünket és nemzeti kultúránkat, identitásunkat a szülőföldünkön.
- A mi kötelességeink: „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré!” Kötelességünk tiszteletben tartani a törvényeket, adót fizetni, amiből utak, kórházak és iskolák épülnek. Becsületes, jól végzett munkával kell hozzájárulnunk a földi közösségünk, népünk felemelkedéséhez. Ugyanakkor keresztény polgárként kötelességünk a prófétai intés is: ha a földi hatalom olyat követel, ami sérti Isten törvényét (például gyűlöletre vagy ártatlanok elpusztítására buzdít), akkor az apostolokkal együtt valljuk: „Inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek!”
3. Szent Ferenc az ég és a föld állampolgára:
Assisi Szent Ferenc zseniálisan élte meg ezt a kettős polgárságot. A világi pénzről, a császár dénárjáról és minden birtokról radikálisan lemondott, hogy semmi se láncolja őt a földi hatalmasságokhoz. Amikor Assisi püspöke megkérdezte tőle, miért akar ennyire nincstelen lenni, Ferenc egy nagyon világos választ adott: „Püspök úr, ha volna valamilyen vagyonunk, fegyverekre is szükségünk lenne, hogy azt megvédjük.” Ferenc felismerte az akkori idők jeleit (a mai sem különb): akinek vagyona van, annak azt őriznie is kell azt, ami óhatatlanul harchoz, katonákhoz, kerítésekhez, fegyverekhez és békétlenséghez vezet. A földi javak hajszolása és görcsös védelme szüli a háborúkat és a viszályt az emberek között. Ferenc a legteljesebb szabadságot választotta, hogy tiszta szívvel csak Istené lehessen.
- Ugyanakkor Ferenc soha nem volt lázadó vagy felforgató: Rendi irataiban meghagyta, hogy a testvérek tiszteljék a törvényeket, a hatóságokat, a papokat, és a legteljesebb szelídséggel, békességgel szolgáljanak a városokban. Az Intéseiben így alkalmazta a lélekre a mai evangéliumot: „Az az ember adja meg Istennek, ami az Istené, aki nem tulajdonítja magának a saját jó cselekedeteit, hanem alázattal felismeri, hogy minden jó egyedül az Úrtól származik.” Ha a lelkünkön az Isten képe van, akkor a tehetségünk, a jóságunk, a sikereink sem a mi zsákmányaink, hanem Istené. Mi csak bérlők vagyunk az Úr szőlőjében. A hétezer nevelt gyermek nem a miénk, hanem az Istené, mert Krisztus halt meg értük a kereszten, Ő fizette ki értünk a váltságdíjat, ezért Isten a jó pásztor, mi a nevelők, a munkatársak csak hűséges terelő pulikutyái vagyunk a nyáj mellett. De ezt kell mondja, gondolja minden szülő, hisz a gyermeked, nem zsákmányod, hanem áldott szőlőskert, melyet Isten rád bízott, hogy gondját viseled.
A két állampolgárság nem áll egymással szemben: Amikor az Alapítványban törvényesen, becsületesen könyvelünk, betartjuk a hatósági előírásokat, akkor jó földi állampolgárok vagyunk. Amikor pedig ugyanebben a munkában szeretettel átöleljük a kallódó gyermeket és reményteli jövőt adunk neki, akkor már Isten Országát építjük a földön. A jó keresztény éppen azért a legjobb földi állampolgár, mert nem a büntetéstől való félelemből, hanem tiszta lelkiismeretből és szeretetből építi, szépíti a környezetét.I
mádkozzunk, hogy a földön és égben is otthon legyünk: Urunk, Jézus Krisztus! Te nem külső kényszerrel, hanem a lelkiismeretünk szelíd és tiszta szavával uralkodsz az életünkben. Kérünk Téged, adj nekünk bölcsességet, hogy tisztességgel megadjuk a földi hazánknak azt, amivel tartozunk: a becsületes munkát, a törvények tiszteletét és a békére való törekvést. De soha ne feledjük, hogy igazi, végső hazánk a Mennyben van! Segíts, hogy a Te képedet, amelyet a lelkünkbe véstél, soha be ne mocskoljuk a bűnnel, hanem tiszta lelkiismerettel, mintaszerű polgárként, testvéreinkkel váll a váll mellett építsük a Te szeretetközösségedet már itt ezen a földön! Ámen.
„Előre nézünk, mert előre megyünk” – lábunkkal a földi rögön, de szívünkkel már a mennyei hazában zarándokolva,
Csaba t.
Kép: Szászvárosi kolostor kert két gondozója, István és Ernő, a megszámlálhatatlanul sok - sok rózsával, az ég és a föld állampolgárai. Szeretettel várnak, gyönyörű a kert és finom a ropogós cseresznye.
