Evangélium:„Abban az időben Jézus így fejezte be a hegyi beszédet: A mennyek országába nem jut be mindenki, aki azt mondja nekem: „Uram! Uram!” Csak az, aki mennyei Atyám akaratát cselekszi... Mert mindaz, aki meghallgatja szavaimat és szerintük cselekszik, ahhoz az okos emberhez hasonlít, aki a házát sziklára építette. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, és nekizúdult a háznak, de az nem dőlt össze, mert sziklára épült. Aki viszont hallgatja szavaimat, de nem követi azokat, ahhoz az ostoba emberhez hasonlít, aki a házát homokra építette...”

Mt 7,21–29

„Szeress, és tégy, amit akarsz!” – Szent Ágostonnak ezt a mély, szent tanácsát korunkban sajnos rengetegen kiforgatják. Ma súlyos bűnöket elkövető emberek hivatkoznak lépten-nyomon arra, hogy őket egyedül a „szeretet” vezeti, és őszintén nem is értik, miért kérik számon rajtuk a krisztusi tanítás és a mózesi törvények világos, egyértelmű parancsait. Értetlenül kérdezik: Miért kellene Istent imádni, templomba járni, szépen beszélni? Miért kellene a földi életet feltétel nélkül tisztelni – a legvédtelenebb magzati életről nem is beszélve? Mit számít a törvény, hiszen másnak mi köze van ahhoz, hogy ő kivel, kinek a férjével, feleségével, mikor és hol fekszik le?

Jézus Krisztus a mai evangéliumban azonban egészen egyértelműen fogalmaz: a puszta szavak – legyenek azok akár hangzatos prófétai, vagy csodatevő, ördögűző szavak, és legyenek bár mindez a „Szeretet” hamis köntösébe bújtatva –, nem nyitják meg a mennyek országának kapuját, amennyiben az életünk nem épül rá az Isten akaratának kemény sziklájára. 

Nem elég a szeretet és nem elég csak a parancs, mindkettő kell: „Aki szeret engem, az megtartja tanításomat, Atyám is szeretni fogja őt, hozzá megyünk, és lakóhelyet veszünk nála.” (Jn 14,23)

Szeretet és Igazság: A madárnak két szárnya van, és a keresztény embernek is – ha a Teremtőjéhez akar emelkedni – mindkét szárnyát egyszerre kell kibontania. Nem választhatjuk le a szeretetet az igazságról, és az igazságért sem áldozhatjuk fel a szeretetet. A mi szent feladatunk, hogy a szeretetünket mindig az Isten igazságába, az igazságunkat pedig az Ő végtelen szeretetébe öltöztessük!

- Az igazság nélküli szeretet: Nem más, mint mindent megengedő, elvtelen, liberális homok. Olyan alap, amelyre hiába húzunk fel csillogó otthonunkat, az első komolyabb viharban, a társadalmunkat megrázó záporában azonnal össze fog dőlni, és nagy romhalmaz lesz belőle.

- A szeretet nélküli parancs: Nem más, mint egy hideg, embertelen diktatúra, merev írástudói gőg, amely a lélek viharaiban úgyszintén képtelen megtartani a rá felhúzott emberi életet.

Ne építsük az életünket a kor divatos, képlékeny homokjára! Keressük a sziklát: a krisztusi fegyelmet és törvényt, és a szeretetet, amely hűségesen megtartja az Atya parancsolatait. Így lesz a házunk megingathatatlan a záporban, az áradatban és a süvítő szélben is. 

Vizsgáljuk meg a házunkat! Nem oldódott-e fel a hitünk olyan „szeretetté”, amely már mindent megenged magának, és nem törődik az Isten törvényével? Vagy nem váltunk-e túl szigorú, ítélkező bíróvá, akiből hiányzik a krisztusi irgalom?Szentlélek 

-Úristen, hozd egyensúlyba lelkem két szárnyát, hogy a legnagyobb viharban is stabilan a Szentháromság közösségében maradhassak! Ámen.

Szeretettel, 

Csaba t.

Kép: Drága édes testvérem Katika meglátogatott Csíksomlyón, segített rózsát szüretelni. Isten drága ajándéka számomra.