Evangélium: „Egy alkalommal Jézus éppen a népsokaságot tanította. Eközben anyja és rokonai odaérkeztek, és kint várakoztak rá, mert beszélni akartak vele. Valaki szólt is Jézusnak: „Anyád és rokonaid kint várnak, és beszélni akarnak veled.” Jézus erre így válaszolt annak, aki szólt neki: „Ki az én anyám, és kik az én rokonaim?” Majd kitárta kezét tanítványai felé, és így szólt: „Ezek az én anyám és rokonaim. Aki teljesíti mennyei Atyám akaratát, az mind testvérem, nővérem és anyám.”

Mt 12,46–50

Csak az adhat lángot, akinek a mécsesében lobog a láng, és csak az adhat örömöt, aki maga is boldog ember! De hogyan lehet egy keresztény ember boldog, hogyan válhatunk a mai világban az öröm hordozójává? Szent Ferenc nyomában járva mi is a szentírásban hozzánk szóló Jézustól kérünk tanácsot. Az evangélium ma egy gyönyörű helyen nyílt ki, olvassuk hát figyelmesen, és elmélkedjünk el Jézus szavain!

1. „Ki az én anyám, és kik az én rokonaim?

”Számomra a kérdés az, hogy hogyan kerülhetünk olyan mély, élő kapcsolatba Jézussal, amilyen kapcsolat volt Közte és Mária között? Milyen egy édesanya kapcsolata a gyermekével?

- Gyönyörű! Képzeljük magunk elé, ahogy Mária megcsiklandozta az ő gyermekét, majd a karjaiba zárta, és önfeledten kacagnak! Mária tanítja a botladozó gyermeket járni, beszélni! Gügyög neki, a karjai közt altatja, babusgatja! A kis Jézus kerek szemmel, mosolyogva néz az anyukájára, kis kacsójával átöleli a Szűzanyát, beletúr a hajába, és csilingelve nevetnek. Milyen szép lehetett a szeplőtelen, bűntelen fiatal anya és az Istengyermek tiszta kapcsolata?!

- Gyönyörködjünk ebben a képben! Ahogyan a gyermek színezi a kifestőkönyvet, mi is úgy tegyük élővé az elmélkedés csendjében, Názáret békés hétköznapjait. Lelkünk mélyén egészen biztos, hogy ez az a végtelen öröm, amire mindannyian vágyunk!

- Pali, az egyik fiam, nálunk nőtt fel Déván. Kirepült, megnősült, és a múlt éjszaka felhívott, hogy gyermeke született! Mindent megbeszéltünk, aztán nagy nehezen visszaaludtam. Egyszer csak újból csörög a telefon, megint ő hívott: elfelejtette mondani, hogy a pici 3,20 kiló. Már nem tudtam visszaaludni, csak feküdtem az ágyban, és arra gondoltam: mi más késztethette volna ezt a hajdani rosszcsont gyereket arra, hogy éjjel kettőkor egymás után kétszer is felhívjon engem, mint az a mély apai szeretet és büszke öröm, ami gyermeke születésekor, mint egy vulkán fakadt fel az ő szívében?

2. Hogyan lehetek részese Jézus és édesanyja bensőséges, örömteli életének?

- Jézus erre a költői kérdésre maga adja a választ, amikor a tanítványaira mutat, és így szól: „Aki teljesíti mennyei Atyám akaratát, az mind testvérem, nővérem és anyám.”Ha olyan mély, szoros, élő kapcsolatra vágyunk a Megváltóval, amilyen Jézusnak volt az édesanyjával és az unokatestvéreivel – akikkel együtt nőtt fel, együtt játszott a poros názáreti utcákon –, akkor nem kell semmi mást tennünk, mint teljesítenünk a mennyei Atyánk akaratát. A hit nem elvont elmélet, hanem hatalmas bizalom, egy élő, mély családi kötelék, a jól végzett közös munka tiszta öröme!

- A mennyei Atya velünk kapcsolatos akaratának felismerése, annak felvállalása és engedelmes teljesítése az út ahhoz, hogy Jézus testvérei, legközelebbi hozzátartozói lehessünk. Kapcsolatunk minősége és mélysége ebben az egységben olyan szintre fog emelkedni – Megváltónk ígérete szerint –, amilyen szintű Jézus és Mária boldogító viszonya volt!

3. Egyetlen kérdés maradt: hogyan ismerhetem meg a mennyei Atyám akaratát?

- Isten leggyakrabban úgy szól hozzánk, hogy finoman az eszünkbe juttatja az Ő szent akaratát. A legszebb álmod, a legtisztább, legönzetlenebb vágyad: az Isten akarata veled kapcsolatban.Az imádság csendjében beszélj Vele! Egyeztessetek! Ő mindig csak a következő lépést mutatja meg neked, a te dolgod pedig az, hogy ezt a lépést megtedd. Istent ugyan nem látod a szemeddel, de hidd csak el, a nevében vállalt mindennapi munkádban ott fog állni melletted. „Az én igám édes, és az én terhem könnyű” (Mt 11,28–30) – mondja Jézus, és ez így igaz. Az Atyának az az akarata, hogy Jézussal együtt vállaljuk a feladatot, és mi is – a szeretet parancsának fényében – emberek halászaivá váljunk. Tudod, az igavonó állatok által használt járomban két hely van. Ha te önként vállalod a feladatot, és a válladra veszed a járom egyik oldalán a terhet, biztos lehetsz benne, hogy a járom másik oldalán a te Megváltód válla feszül neki ugyanannak a tehernek. Ő segít mindenben megoldani a rád bízott feladatot. Bátorság, ez egy hatalmas kaland, jó a társaság és egyenesen az örömteli csodák földjére vezet! Próbáld ki legalább egy hónapra, és olyan tiszta békét, örömet fogsz megélni, amit egyedül nem is bírsz majd elviselni, hanem meg akarod osztani mindenkivel.

- Egy kármelita nővérrel beszéltem a napokban, és ő mesélte, hogy hosszú vívódás után jelentkezett a rendbe. Az első dolog, amit rábíztak, a zöldborsó fejtése volt a kertben. Azt mondta, hogy csak ült ott a földön, és ujjongott a lelke; olyan boldogság járta át az Isten akarata szerinti élete kezdetén, hogy úgy érezte: ha most meg is halna, akkor is értelme volt erre a földre megszületnie.

- 1993-ban, egy szentmise előtt odajöttek hozzám, és megkértek, hogy fogadjak be egy árván maradt gyermeket. Emberileg mérlegeltem, és elsőre nemet mondtam. De a mise evangéliumában néhány perccel később én magam olvastam fel a szószékről a jézusi szavakat: „Aki egyet is befogad a kicsinyek közül az én nevemben, az engem fogad be.”Megrendültem, és azonnal igent mondtam Jézusra. Azóta – immár több mint harminc éve, sok-sok nehézség közepette is – bátran mondhatom, hogy a valóságos csodák és a belső, semmihez nem hasonlítható boldogság földjén járok nap mint nap, minden gyarlóságom ellenére. Hozzátok is, az öröm hordozójaként jöttem és azt kívánom, hogy legyen a most kezdődő találkozó tiszta öröm bánya mindannyiótok számára.

Adok házi feladatot is: Csendesedj el, keresd meg Isten akaratát a legtisztább belső vágyaidban! Ne halogasd: tegyél meg ma egy konkrét, kézzelfogható jótettet valakivel, aki segítségre szorul. Bújj bele bátran az iga rád eső oldalába, és tapasztald meg, hogy mindennapi állapotbeli kötelességedet teljesítve hogyan tölti be a szívedet az Istenben megnyugodó ember békéje és öröme, melyet aztán nagylelkűen – akár a gyertyalángot – osztogathatsz a világban!

Szeretettel,

Csaba t.

Kép: Szerencsésen véget ért a XIII-ik Balatoni Csillagösvény Missziós Körút