Kedves Testvéreim!
Semmi mást ne csináljunk ma délelőtt, mint hallgassuk meg a kolozsvári ferences testvéreink imáját. Igen, határozottan arra kérlek, hogy a nagypéntek csendjében a szerzetes testvéreinkkel imádkozzunk alázattal, szeretettel, lelkünk üdvösségére! Időnk van, csendben fedezzük fel Jeremiás siralmait, azokat az imákat, könyörgéseket, melyeket az Egyház elénk tár ezen a szent napon!
A gyerekeink lehet, hogy nem fogják érteni a megrázóan szépen bemutatott szent szövegeket, de azért kérlek hallgassátok meg közösen! Higgyétek el, hogy Isten igéje nem csak az értelmünket képes átalakítani, hanem ott bent, a lelkünk mélyén olyan ajtókat képes feltárni, melyen keresztül Teremtőnk színe elé léphetünk! Nekünk szülőknek, pedagógusoknak talán pont ez lenne a legfontosabb feladatunk: a ránk bízott lelkekkel megéreztetni, hogy nem vagyunk egyedül, egymagunkban ezen a földön! Akiben egyszer egy parányi résre is felpattan ez az ajtó, az előbb - utóbb a fényre, a tisztaságra, az életre való vágyától vezetve fel fogja tépni az ajtót, hogy szélesre tárva beléphessen lelke szentélyébe, Isten színe elé!
Hálás szeretettel a ránk köszönő szép ünnepért,
Csaba t.
Nagypéntek (április 10.) Jeremiás siralmai kolozsvári ferences templomból:
