Az Hagia Szophia (törökül: Ayasofya, jelentése: Szent Bölcsesség) a világ építészettörténetének egyik legjelentősebb és legmonumentálisabb alkotása.

 Meglátogattuk Istanbulban ezt a csodat, amit a nagy fejedelem valószínű, hogy csak kívülről látott!  Amikor Rákóczi a városban tartózkodott, a Hagia Sophia már közel 270 éve nem keresztény templom, hanem az Oszmán Birodalom legfőbb és legszentebb muszlim imaháza (Ayasofya-i Kebîr Câmi-i Şerîfi) volt. Abban a korban keresztény diplomaták vagy száműzöttek nem sétálhattak be oda turistaként; a belépéshez a szultán külön engedélyére vagy magas szintű állami kíséretre lett volna szükség.  Mikes Kelemen, aki minden apró részletet feljegyzett a Törökországi levelekben, részletesen írt Konstantinápoly látványosságairól és a török szokásokról, de sehol sem említi, hogy a fejedelem vagy a kísérete megtekintette volna az épület belső terét. 

Több magyar szempontból is nagyon értékes látnivaló van ebben a hatalmas templomban, melyet i. sz. 537. december I. Justinianus bizánci császár uralkodása alatt szenteltek fel!

1. A legjelentősebb magyar vonatkozás a templom déli (emeleti) galériáján található. Ez a híres Komnénosz-mozaik, amely 1118 körül készült. A mozaikon látható császárné nem más, mint Szent László magyar király lánya, Piroska (bizánci nevén Eiréné), aki II. Komnénosz János bizánci császár felesége lett. Ő volt a Bizánci Birodalom egyik legtiszteltebb és legszentebb életű császárnéja, a keleti ortodox egyház is szentként tiszteli. A mozaik részletei: Szűz Mária és a gyermek Jézus két oldalán a császári pár áll. Piroskát hagyományos Árpád-házi arcvonásokkal, fonott, szőke hajjal, drágakövekkel díszített bizánci császári díszruhában és koronával a fején ábrázolták, amint egy adománylevelet nyújt át. Ez a mozaik a magyar történelem szempontjából felbecsülhetetlen, mivel ez az egész Árpád-ház legelső és egyetlen olyan hiteles portréja, amely még az ábrázolt személy életében készült.

2. Piroska vörösmárvány szarkofágja  szintén a Hagia Sophia bejárati részén (a külső előcsarnokban) tekinthető meg, ahová sajnos mi nem jutottunk be. 

3. A budai vár elrabolt hatalmas bronz gyertyatartói. A templom központi imatérbe, a muszlim imafülke (a mihrab) két oldalán két óriási, sötét tónusú bronz gyertyatartót láthatunk. Ezek magyar hadizsákmányok.  Amikor I. Szulejmán szultán 1526-ban, a mohácsi csata után először vonult be Budára, a budai vár palotájából és templomaiból rengeteg reneszánsz értéket gyűjtött össze és szállíttatott Konstantinápolyba. Szulejmán ezeket a monumentális, valószínűleg olasz mesterek által készített gyertyatartókat személyesen adományozta az akkor már mecsetként működő Hagia Szophiának. A gyertyatartók több mint 450 éve pontosan ugyanott állnak, ahová a szultán állíttatta őket. Oldalukon ma is látható a vésés, amely török nyelven hirdeti Szulejmán győzelmét és nagyságát. Érdekesség, hogy ezek pontos másolatai ma a budapesti Mátyás-templomban láthatók.

Imádkoztunk a gyönyörű templomban az áldott békéért és imádkozzunk továbbra is a békéért, melyben a Szentháromság él, s melyet meg akar velünk osztani! 

Bizakodva, 

Csaba t.