Nagyhét eseményei bepillantást engednek Istenünk legbelső személyiségébe, felfedik az emberek iránti végtelen gondoskodó szeretetét. Isten arcának rengeteg szép vonása ragyog fel, e csodálatos hét során. Hihetetlen sok irányba elindulhat az elmélkedő, Isten arcát tanuló szándékkal fürkésző ember gondolata. Nekem, mint árva gyerekekről gondoskodó nevelőapának, az idén Jézus Krisztus szép vonásai közül a gondoskodó, ünnepi vacsorát szervező családfő képe tetszett meg leginkább.
Évtizedekkel, évszázadokkal ezelőtt a csíki, gyergyói, kászoni, gyimesi völgyekben élő népünk szegényeiről, bajban lévő tagjairól, az árvákról, özvegyekről, nem az állam gondoskodott, hanem az erdélyi fejedelmek, majd később az osztrák császár, és 1919. után a román királyok törvényei által elismert Csíki Magánjavak nevet viselő jogi személyiséggel bíró testület. Működéséhez erőforrásként szolgáltak azok az erdők, legelők, hegyi kaszálók, melyeket ez a testület jó tulajdonosként bírt, melyen szépen gazdálkodott.
A 2011-es népszámlálás nagyon szomorú eredményeinek okait, nem kell keresni. Gyermekvédelmi munkám során szomorúan látom, hogy milyen sok magányos ember kóborol, sodródik, és a meglévő kevés kis kapcsolatok is milyen könnyen felbomlanak.
Sok-sok élménnyel és nagy hálával a szívemben tértem haza Münchenből, hol nagyböjti előadásokat tartottam. Sok-sok mindenről beszámolhatnák, - de én, aki kocsmába soha nem járok,- itt elmentem a csatolt anyagban látható sörházba, és az ottani élményeimről szeretnék egy pár sort írni.
Az ezerkilencszázkilencvenes évek elején Kárpátalján voltam, Ukrajnában, Antal püspök, a helybeli megyéspüspök meghívására, hogy mint erdélyi ifjúsági lelkész, találkozzak a helybeli fiatalokkal, a vörös csillag árnyékában felnőtt generációval!