Szent Maximilián Kolbe ferences szerzetes emlékünnepe – augusztus 14.
A csíksomlyói kegytemplom tornyára visszakerült apostoli kettős kereszt felemelő és reményt adó jel mindannyiunk számára! A zarándokok százezrei számára a toronyra visszatért, ég felé mutató kereszt ezen a földön az igazodási pont. Amikor újból a magasba emelkedett a kereszt, az azt jelenti: itt vagyunk, élünk, s az Istenbe vetett hitben megmaradunk.
Ma, aug. 13-án, az ünnepnapján köszöntsük Szent Piroskát (bizánci nevén Eiréné, azaz Békesség; 1088 körül – 1134) Piroska, Erdély védőszentjének, Szent László magyar király, a Bizánci Birodalom császárnéja, a keleti egyház egyik legtiszteltebb szentje.
Chantal Szent Johanna Franciska (1572–1641) a római katolikus egyház egyik meghatározóbb női szentje, a Vizitációs Nővérek társalapítója. Élete a családi hivatás, a gyász és a mély lelkiség rendkívüli összefonódása.
Csíksomlyón, a Mária-kertben gyerektábor van! A bátor, vitéz gyerekek éppen Szent Györgynek segítenek legyőzni a sárkányt: kézműves foglalkozáson saját kardot készítettek maguknak, szigoruan fából, s még egy igazi katapultot is bevetettek a győzelem érdekében! Talán a felnőttek megbocsátják, ha elárulom: a mi sárkányunk nem a királylányt rabolta el, hanem a gyerekek csokiadagját, így igazából a finomságokat kell kiszabadítani. Az az igazság, hogy ebben a korban a csoki jobban motiválja a vitéz gyermek-lovagokat, mint holmi királykisasszonykák...
Ma két tizenéves fiatal lány érkezett a csíksomlyói kegytemplomba, kezükben öt szál hófehér rózsával. A sekrestye iránt érdeklődtek, útbaigazítást kértek. Kedvesek, tiszta tekintetűek voltak. Megkérdeztem tőlük, hogy a sikeres érettségiért jöttek-e hálát adni. Meglepett a válaszuk:
- Csaba testvér levelei
- Találatok: 696
Búcsúünnep Erdély hét csodájának egyikénél, az Egyes-kői Irgalmasság Kápolnájában!
„Jöjjetek, menjünk fel az Úr hegyére, Teremtő Istenünk házához! Tanítson meg minket útjaira, hogy az ő ösvényein járjunk!”
Iz 2,3
Bővebben: Búcsúünnep Erdély hét csodájának egyikénél, az Egyes-kői Irgalmasság Kápolnájában!
Árpád-házi Szent Kinga, Lengyelország és Litvánia védőszentje. Esztergomban, a Magyar Királyság akkori fővárosában született 1224. március 5-én, IV. Béla király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő első gyermekeként. Családjukból nemcsak Kinga, hanem húgai, Árpád-házi Szent Margit és Boldog Jolán is az Egyház szentjei. 1239-ben Lengyelországba, férjéhez, V. Boleszlávhoz költözött. Rá egy évre jöttek a tatárok. Magyarországot 1241–1242-ben pusztította a tatárjárás (muhi csata: 1241. április 11.), Lengyelországot pedig három nagy hullámban támadták meg a mongol/tatár seregek: 1240–1241: 1259–1260: 1287–1288. A döntő legnicai csatában (1241. április 9.) a tatárok legyőzték a lengyel-német seregeket. Kinga és férje, Boleszláv a tatárok elől először a szepességi Pieninek hegységbe (a csorsztyni várba), majd a magyarországi Podolinba menekült.
Bővebben: „Ne a romokat sirassátok, hanem kezdjetek el építkezni!”