Minden egyes perc, óra mit Isten jóságosan neked adott, s melyet te jó szándékú munkával, alkotással nem kamatoztatsz, melyet a semmittevés, az önsajnálat, a meddő poénkodás, a helyben topogás céltalan kocsonyájában töltesz, elvesztett, soha vissza nem térő lehetőség. Tiszta szívemből sajnállak téged, ki évekig célozgatsz, de nem mered meghúzni a ravaszt. Igen sajnállak téged, ki olyan szellemi, lelki, anyagi erőket gyűjtesz, melyekből nem épül, vers, szerelem, ház, haza, melyek csak poros raktárrá teszik életed, s téged értelmetlen limlomjaid őrzőjévé, egy karikás szemű, betörőktől rettegő éjjeliőrré.
A lassan múló 2014-es esztendőt, ha elvinnénk egy komoly szakemberekből álló bizottság elé, úgy gondolom, hogy két nagyon súlyos betegségre utaló tünetre figyelnének fel!
Mostanában sokszor eszembe jut az a vak románul beszélő cigány koldus, ki egyedül nevelte börtönben lévő testvére két kis gyerekét. 1985 advent utolsó vasárnapján is ott állt, mind minden vasárnap, a gyulafehérvári székesegyház kapujában. Megkérdeztem, hogy hol lakik? Délután egy társammal ki is mentünk, és kiderült, hogy a kis falu végén egy vízmosás szélében, jórészt a földbe vájva egy kis putriba laknak. A december délutáni korai alkonyatban, egy gyertya pislákoló fényénél mesélte el szomorú sorsukat.
Kevesen tudják, hogy nemcsak az alföldön, hanem fent a hegyek között is vannak tanyák! Farkaslaka fölött van Szencsed, csodaszép tájon egy kis tanyabokor. Jelenleg csak hét lakója van e kis közösségnek, de mivel olyan szép tájon fekszik, és az utat is jól megcsinálták, hiszem, hogy ez a székelyföldi település is fejlődni fog!
Azt mondom ezért nektek: Ne aggódjatok életetek miatt, hogy mit esztek vagy mit isztok, sem testetek miatt, hogy mibe öltöztök! Nem több az élet az eledelnél s a test a ruhánál? Nézzétek az ég madarait! Nem vetnek, nem aratnak, csűrbe sem gyűjtenek - mennyei Atyátok táplálja őket. Nem többet értek ti náluk? Ugyan ki toldhatja meg életét csak egy könyöknyivel is, ha aggodalmaskodik? Hát a ruházat miatt miért nyugtalankodtok? Nézzétek a mezők liliomait, hogyan nőnek: nem fáradoznak, nem szőnek-fonnak, mégis, mondom nektek, még Salamon sem volt dicsősége teljében úgy felöltözve, mint egy ezek közül. Ha a mezei virágot, amely ma virít, holnap pedig a kemencébe kerül, így öltözteti az Isten, akkor benneteket, kishitűek, nem sokkal inkább? Ne aggodalmaskodjatok hát, és ne kérdezgessétek: Mit eszünk, mit iszunk? Ezeket a pogányok keresik. Mennyei Atyátok tudja, hogy ezekre szükségetek van. Ezért ti elsősorban az Isten országát és annak igazságát keressétek, s ezeket mind megkapjátok hozzá! Ne aggódjatok tehát a holnap miatt, a holnap majd gondoskodik magáról! A mának elég a maga baja.
(Máté 6,25-34)
- Csaba testvér levelei
- Találatok: 9957
Az alázat erénye, egy olyan tiszta örömforrás, melyet mindannyiunknak felkínál az Isten!
Sokszor úgy érzi magát az ember, mintha be lenne falazva, elvárások, szabályok, határok zárják le a lépteinket! Mi szeretnénk megfelelni mindenkinek, és életünk könnyen átalakul a megfelelni akarások, a különféle szerepek miatt "látszat" életté!
Bővebben: Az alázat erénye, egy olyan tiszta örömforrás, melyet mindannyiunknak felkínál az Isten!
