XVI. Benedek pápa Caritas in veritate kezdetű szociális enciklikájáról rendeztek konferenciát október 14-én Budapesten „Az emberi fejlődés távlatai” címmel. Az első ülésszak a piac és a globalizáció témájával foglalkozott a körlevél tükrében.

 

 

 

Amint arról október 14-i beszámolónkban is tájékozódhattak, az MKPK Iustitia et Pax Bizottsága tudományos tanácskozást rendezett a Szentatya a közelmúltban megjelent körleveléről a Faludi Ferenc Akadémia, a Barankovics Alapítvány és a Mária Rádió társszervezésével. Az alábbiakban a konferencia első ülésszakáról szóló összefoglalót olvashatják.

A közgazdasági megközelítést alapul véve elsőként Kádár Béla közgazdász, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora tartott előadást, Gazdasági krízis: bízhatunk-e a láthatatlan kézben? címmel.

XVI. Benedek enciklikája nemcsak teológiai szellemi alkotás, hanem útmutató, sajátos útjelző egy elbizonytalanodott, az oksági kapcsolatokat összekeverő, dezorientált világban – fogalmazott az előadó. A jelenlegi többdimenziós válságról szólva kiemelte, hogy nemcsak gazdasági, pénzügyi, foglalkoztatási, szociális, illetve társadalmi szinten megnyilvánuló krízisről, hanem globális vezetési válságról is szó van. A jelen korban érvényesülő, haszonelvűségre alapuló gazdasági modellt súlyosbítja a kialakult aszimmetrikus erőtér; a vezető pozícióban levő nagyvállalati szféra nem talál ellensúlyt, fékező erőt a társadalom közhasznú szintjén. Értékrendi torzulások, társadalmi működési zavarok alakultak ki: a fogyasztás, a haszonelv alapvető értékké vált, előtérbe került a középszer; a kommunikációt sok esetben kormányzásnak tekintik; leszűkült a család, az egyház nevelési szerepe, Magyarországon a televízió nevel – mondta Kádár Béla.

A szeretet, a magunkból adás képességének hiányát tapasztaljuk. A körlevélben fogalmazottak szerint a felemelkedés útjai nem a struktúrák, intézmények átalakításában, hanem az erkölcsi, szellemi gazdagságban keresendőek. A Caritas in veritate enciklikára is hivatkozva a szeretet gazdaságtanának szükségességét hangsúlyozta az előadó.

Az emberközpontúsághoz az egyház társadalmi tanításának az alátámasztására van szükség; a pápai enciklika is erről az emberközpontúságról beszél – e gondolattal vezette be Piac, profit és globalizáció a körlevélben című előadását Baritz Sarolta Laura OP. A gazdaság mögött tradicionálisan két gondolkodási paradigma húzódik meg: az egyik a haszonelvűség, a leginkább a '70-es évek végétől érvényben lévő közgazdaságtan. A másik irányzat, az erényetika az ókorig megy vissza, és Arisztotelész, Aquinói Szent Tamás, Antonio Genovesi és Cezare Beccaria neve fémjelzi – e paradigmát képviseli az egyház társadalmi tanítása és e körlevél is.

Az uralkodó gazdasági rendszerben a hasznosság elve szerint felborult az értékek sorrendje: az értékek Aquinói Szent Tamás szerinti sorrendjében első helyen álló, önmagában jó erény, az erkölcsi jó eszközzé lett; a haszon, az élvezet pedig céllá. A válság lehetőség, ezt hangsúlyozza a Caritas in veritate is. A világ valamiféle változásra vár, amit az enciklika irányzata és az egyház szociális tanítása is be tud tölteni – hangsúlyozta az előadó.

Az erényetika szerinti megközelítés egészen más gazdasági életet, struktúrát eredményez. A haszonelvűségen alapuló felfogással ellentétben e paradigma szerint a gazdaság alapcélja a közjó; az ember önérdekében benne van a másik ember jóllétének az akarása is. Az erényetikában a piac korlátozott; korlátait – az erkölcs, az ingyenesség, a testvériség, az ajándékozás, az érdeknélküliség, az adás kultúrája – a piac élhető szabályozó értékeinek nevezi az enciklika. A profit uralkodás helyett a közjót szolgálja, és – II. János Pál megfogalmazásával élve – szabályozó eszközzé lesz. Az enciklika a profit trónfosztásáról beszél, mely szerint nem a profit szűnik meg, hanem a szemlélet változik. Az egyházi iratok és a pápai körlevelek a globalizációnak kevésbé gazdasági, mint inkább kulturális és informatikai oldalát szemlélik; másként használják a globalizáció fogalmát. A körlevél szerint a globalizáció se nem jó, se nem rossz, azzá lesz, amivé az emberek teszik. „Ha az ember gondolkodásmódja változik, akkor változhat a rá épülő gazdasági rend is” – emelte ki Baritz Sarolta Laura. XVI. Benedek pápa enciklikája megmutatja, hogy mit tudunk tenni.

Az első ülésszakot követő kerekasztal-beszélgetés résztvevői az etikus vállalatvezetés témájában fejtették ki gondolataikat. A pódiumot vezető Mike Károly arról kérdezte beszélgetőpartnereit, van-e konfliktus az erényes és a sikeres vállalatvezetés között; s hogy miben és hogyan lehet előmozdítani valamiféle változást, ha az eddigi profitszemlélet nem segíti elő az erények gyakorlását. Szunai Miklós (Ökocentrum Zrt.) szolgálatnak nevezte a menedzseri tevékenységet, hozzátéve, hogy az erényt nem egyszerű gyakorolni a vállalatvezetés tekintetében. Fodor István (Ericson Hungary) kifejtette, hogy nagy dilemma érzékelhető az üzlet vagy erkölcs kérdést illetően. Héjj Tibor (Proactive Management Consulting) szerint a Caritas in veritate mindenkinek szól, az ember teljeskörű minőségi változásáról beszél. Az enciklika üzenete, hogy ki kell terjeszteni a változást, alulról fölfelé kell előidézni. Fentről lefelé elő lehet mozdítani a változást, ám paradigmaváltás kell, hogy kísérje. Ha van egy másik közmegegyezés, annak mentén elindulhatunk egy másik irányba.

A konferencia második ülésszakán és további pódiumbeszélgetésein elhangzottakról a későbbiekben tájékoztatjuk olvasóinkat.

Magyar Kurír