XVI. Benedek Castel Gandolfóban tartott Úrangyala-imádság alkalmából mondott beszédében kiemelte a keresztényi szeretet, az irgalmasság fontosságát. Tanításának kiindulópontja a vasárnapi szentmise evangéliuma, a Lázárról és a gazdag emberről szóló példabeszéd volt. Páli Szent Vince és Chiara Luce Badano példájára hívta fel a figyelmet.

A pápa arra intett, hogy az önzés kiszárítja, pusztulásba sodorja a lelket. A szeretet viszont – nem a felszínes érzelem, hanem a karitász, amely a szegények szolgálatára ösztönöz – élteti a lelket és megadja neki a halhatatlanságot.

Elmondta, hogy a példabeszéd feketén-fehéren különbséget tesz a maradékon tengődő Lázár és az érzéketlen gazdag ember között, és azt üzeni, nincsen középút. Hangsúlyozta, hogy itt nem csupán arról van szó, hogy a gazdagsággal lehet helyes és helytelen módon élni, hanem arról is, hogy az Úr a Szentíráson keresztül szól hozzánk, és az ő akarata szerint kell élnünk, különben halálunk után már túl késő lesz megbánni bűneinket. Kiemelte: „Ez a példabeszéd két dolgot mond nekünk: az első, hogy Isten szereti a szegényeket és felemeli őket megalázottságukból. A másik, hogy öröklétünket viselkedésünk határozza meg, rajtunk áll, hogy azt az utat kövessük, amelyet Isten mutatott meg, hogy életünk legyen. És ez az út a szeretet, nem mint érzelem, hanem mint mások szolgálata Krisztus szeretetében”.

A Szentatya elmondta, hogy az egyház történetében kétezer éve óta fénylenek az emberek, akik megélték e szeretet teljességét. Két példát hozott fel, egy régit és egy egészen közelit. Az első Páli Szent Vince, akinek alakja a hétfői liturgia témája, halálának 350. évfordulójára emlékezünk. Emlékeztetett rá, hogy Szent Vince alapította a „Szeretet leányai” rendet, az első női kongregációt, amely az életszentséget az emberek között, a betegek és a szükséget szenvedők szolgálatában kereste. Ő a katolikus karitatív szervezetek védőszentje. XVI. Benedek elmondta róla: „Az 1600-as évek Franciaországában kézzelfogható volt a gazdagok és a szegények között fennálló éles különbség. Papként alkalma volt arra, hogy megismerje az arisztokraták világát, a vidéki életet és a párizsi alvilágot is. Krisztus szeretetétől ösztönözve Páli Szent Vince képes volt megszervezni a kirekesztettek állandó szolgálatát, létrehozta az Irgalmas Társaságokat, vagyis olyan nőkből álló csoportokat, akik idejüket és javaikat a kirekesztettek rendelkezésére bocsátották.

A második példa Chiara Badano, akit néhány órával azelőtt avatott boldoggá az egyház – emlékeztetett a pápa. A fiatal lány 1990-ben halt meg 19 évesen, fájdalmas és gyógyíthatatlan betegségben. Rövid, Krisztus és az egyház szeretetében leélt élete során „mindenki számára olyan volt, mint egy fénysugár, amint a kapott neve is mutatja: Chiara Luce” (luce=fény). Méltatta Istenhez hű életét: „Utolsó szavai is arról árulkodtak, hogy teljesen átadta magát Isten akaratának: „Szia, anya, légy boldog, mert én boldog vagyok”. Dicsőítsük az Istent, mert szeretete erősebb a gonosznál és a halálnál. Adjunk hálát Szűz Máriának, amiért a nehézségeken és a szenvedéseken keresztül is arra vezeti a fiatalokat, hogy szeressék Jézust és fedezzék fel az élet szépségét”.

Hat nyelven elmondott üdvözletében XVI. Benedek külön köszöntötte a jelen lévő vincés társaságokat és a Katolikus Apostolátus testvéreit. Olasz nyelven külön üdvözölte a Sydney-i Aquinas College diákjait, és arra kérte őket, őrizzék meg szívükben az Ifjúsági Világtalálkozó emlékezetes eseményét. Végül elköszönt Castel Gandolfo lakóitól, és bejelentette, hogy csütörtökön visszatér a Vatikáni palotába.

Magyar Kurír