Interjú Camillo Ruini bíborossal

ImageA pápa képviselője a Magyar Kurírnak arról nyilatkozott, hogyan lehet napjaink szekularizált társadalmi viszonyai közepette az Egyház tanítását hitelesen képviselni.

 

 

- Az ember valóságára vonatkozó alapvető „antropológiai kérdésben" napjainkban a keresztény tanítással ellentétes nézetek látszanak felülkerekedni. Hogyan lehet a keresztény igazságot egy szekularizált társadalomban hitelesen hirdetni, miközben képviselőit fundamentalizmussal vádolják meg?

- Manapság megfigyelhető az az embert átalakítani kívánó tendencia, amely úgy bánik vele, hogy nem tartja tiszteletben az emberi méltóságot. Nem veszi figyelembe, hogy az ember mindig cél, és sohasem válhat eszközzé. Ki kell tehát állnunk meggyőződésünk mellett, hogy az ember Isten képmására lett teremtve, s ezért nem szabad vele eszközként bánni. Emellett törekednünk kell mindezt napjaink kultúrájába ágyazni. Az antropológiai kérdés nem egy elvont kérdés arról, hogy ki és mi az ember, hanem nagyon is konkrét. A mai tudományos szemléletmód közepette is életszerűvé kell tenni azokat a nagy emberi igazságokat, amelyeket hagyományainkban örököltünk. El kell tudnunk gondolkodtatni környezetünket arról, hogy mi az ember ismeretének valódi jelentősége. Nem szabad megijedünk, ha mindezért támadnak bennünket. Ez természetes is, hiszen a történelemben mindig támadták az Egyházat. Az a fontos, hogy az Egyház szava eljusson az emberekhez, és hatni tudjon lelkiismeretükre. Bizakodónak kell lennünk, mert mindenki - akár tudatában van, akár nem - a bensőjében átérzi, hogy ő emberi személy, és az Isten a világot érte teremtette, tehát ő nem pusztán a természet része.
- A Szentatya a házasságot, a családot, az életet olyan értékeknek nevezte, amelyek terén nincsen helye megalkuvásnak. Olaszországban az Egyház az utóbbi időszakban is sikeresen képviselte ezek védelmét. Milyen tanácsot adna a magyar katolikusoknak?
- Olyan kérdések ezek, amelyek egész Európában jelentkeznek. Olaszországban több okból kifolyólag nagyobb hatást tudtunk elérni. Először is a pápa jelenléte miatt, akinek szavára Itáliában különösen odafigyelnek. Másrészt az olasz egyház az évek során felkészült arra, hogy jelen legyen a tömegtájékoztatási eszközökben. A harmadik ok pedig, hogy olyan emberek is, akik nem hívők, vagy legalábbis nem gyakorlók, osztják ezeket az értékeket, és ők velünk együtt védelmezték azokat. Ezeknek a tényezőknek köszönhető, hogy az Egyház szava különösen meggyőző volt az emberek számára. Nem szabad azonban áltatni magunkat: ezek a nagy kérdések megmaradnak, és azt gondolom, még nehezebbé is válnak a jövőben. Ki kell tehát tartanunk, mindenekelőtt az imádságban, és rá kell bíznunk magunkat a Szentlélek megvilágosító erejére!
Image
Az észak-olasz (Modena) születésű Camillo Ruini bíboros alapvetően filozófiai és dogmatikai tudományos háttérrel bír, amely tárgyaknak 1954-es pappá szentelése után évekig tanára is volt. II. János Pál figyelmét akkor hívta fel magára, amikor meghatározó szerepet vállalt az olasz egyház 1985-ös loretói nagygyűlésének megszervezésében. Ez a fórum - amelyen apápa is részt vett - jelentette a kezdetét az olasz katolikus egyház társadalmi jelenléte megújításának, új lendületet adva az Egyház és a társadalom közötti, a '60-as évek kulturális válsága okán megnehezült kapcsolatoknak.
1983-ban szentelték a Reggio Emilia-Guastalla-i Egyházmegye segédpüspökévé, majd 1986-ban a Szentatya az Olasz Püspöki Konferencia főtitkárává nevezte ki. Ettől kezdve több mint húsz éven keresztül az olasz egyház meghatározó személyisége volt, 1991-től a püspöki konferencia elnökeként és a pápa Róma városi helynökeként. Az immár a nyugdíjkorhatáron túl járó bíboros ez utóbbi tisztségét megtartotta azt követően is, hogy idén márciusban a püspöki konferencia élén Angelo Bagnasco genovai érsek vette át helyét.
A megfigyelők szerint XVI. Benedek pápa kitüntetett bizalmát élvező Ruini bíboros fontosnak tartja a kereszténység jelenlétét a közéletben. A budapesti Városmisszióra XVI. Benedek különmegbízottjaként érkezett, kifejezésre juttatni - megbízólevele szavaival - a Szentatya kívánságát, hogy „a mai Európa világosabban felismerje kultúrájának és civilizációjának alapját és a keresztény örökséget, amelyet elődeink azért hagytak ránk, hogy megőrizzük és tanúságot tegyünk róla".
(Érszegi Márk Aurél/Magyar Kurír