Sajgó Szabolcs a Vászonkrisztus filmklubról

b_300_300_16777215_00_images_stories_sajpapba.jpg„Vászonkrisztus filmklub” címmel szeptember 25-én új, kilencrészesre tervezett sorozat indul a Párbeszéd Házában, a Vászonjézus folytatásaként, ismert emberek részvételével. Sajgó Szabolcs SJ igazgatóval, a sorozat ötletgazdájával, szervezőjével beszélgetünk.

– A Párbeszéd Házában nemrég fejeződött be a Vászonjézus filmklubsorozat, most pedig kezdődik a Vászonkrisztus. Mi a különbség a két széria között?
– A Vászonjézus sorozatban vetített filmek a történeti Jézus személyét mutatták be. Zömében ilyen jellegű filmek voltak, kezdve a francia Fernando Zecca és Lucien Noguet 1903-ban rendezett, Jézus Krisztusnak, a mi Megváltónknak élete és szenvedése című, negyvenöt perces némafilmjétől a William Wyler által 1959-ben filmre vitt, látványában monumentális Ben Hurig bezárólag. A mostani sorozatban Krisztus megváltói küldetésére koncentrálunk, és nem csupán mint történeti személyre, hanem a hit Krisztusára. Rengeteg művészt megihletett az ő személye, de nem úgy, hogy visszament az időben kétezer esztendőt, hanem azt vizsgálva, hogyan jelenik meg Krisztus, az ő tanítása a mai korban. A történeti Jézustól elvonatkozatott krisztusképekről, krisztusfigurákról és megváltó eszmékről szóló kiemelkedő filmek is beleférnek a sorozatba.
– Már a Vászonjézusnál is feltűnő volt a cím, ugyanez áll a Vászonkrisztusra is.
– Ezzel azt szeretnénk kifejezni, hogy a filmek emberi elképzeléseket tükröznek Krisztusról. Létezik a megváltás, a Megváltó Jézus Krisztus személye, Istennek a műve; és az, ahogyan megérkezik hozzánk a művészeten keresztül, ahogyan megértjük, feldolgozzuk a tanítást, különböző nézőpontokból, interpretációkkal továbbadjuk. A Vászonjézus vetítését követően mindig a filmekről beszélgettünk, meghívtuk más felekezetek képviselőit, sőt, az egyik vetítésre eljött egy rabbi is. A Vászonkrisztusnál viszont megváltoztattam a metódust, a vetítéseket követő beszélgetésekben a mai magyar társadalmat súlyosan feszítő kérdésekről lesz szó. A filmes szakember mellé olyan embereket hívtam meg, akik országosan ismertek és nagy tiszteletnek örvendenek. A film inkább csak feldobja a témát, sugallatokat ad, de a megbeszélendő kérdés a mai magyar társadalom.
– Az első vetítés szeptember 25-én este lesz, Andrej Tarkovszkij 1979-ben készült, Sztalker című filmjét láthatjuk. Miért pont ezzel a filmmel indul a sorozat?
– Az alapvető célunkat jelzi az első film és a beszélgetési téma választása. Társadalmunk, az egyes emberek, a családok, a közélet változása, növekedése a keresztény és katolikus értékek mentén igen kívánatos. A meghívott vendég Varga László kaposvári megyéspüspök, aki ismert, aktív főpap, vissza-visszatérő témája a belső újjászületés, hogy miként is lehetünk evangéliumi emberek a mai korban. A témánk pedig, hogy bár a mai magyar társadalom sokféle értéket, szépséget hordoz, a belső szétesettség állapotában van több szempontból krisztusi szemmel. A kérdés, hogyan lehetséges a szakralitást, a belső szentélyt újjáépíteni, az evangéliumi embert formálni? Vonatkozik ez az egyéni, a családi és a társadalmi szintre is. Tudunk-e ezekre jó példát hozni napjaink Magyarországán? Milyen módszerek válnak be, és melyek azok, amelyek kudarcra vannak ítélve. A jók mellett a rossz tapasztalatokról is beszélni fogunk, azt vizsgálva, hogy mit tanulhatunk ezekből, képesek vagyunk-e előbbre lépni. A mai magyar társadalom emberi minőségét kutatjuk, a krisztusi, az evangéliumi személy szempontjából. Az alapkérdés, hogyan tudjuk felemelni az embert lelkileg–szellemileg.
– Milyen filmeket láthatunk a továbbiakban?
– Október végén Anders Thomas Jensen 2005-ben készült filmjét, az Ádám almáit vetítjük. Itt az alapkérdés a pszichés és vallási defektek és kiutak lesz. Ezen a téren is sok probléma van Magyarországon. Mit lehet tenni, ha valaki ilyesmivel küszködik, milyen megoldások léteznek? Ezen az estén Tringer László pszichiáter, egyetemi tanár lesz a meghívott vendégünk. November végén Xavier Beauvois Emberek és istenek című filmjét láthatjuk, ami az észak-afrikai trappista szerzetesek ’90-es években történt meggyilkolását dolgozta fel. Sikerült időpontot egyeztetnünk Maróth Miklós akadémikus egyetemi tanárral, orientalistával, a téma a kereszténység és a politikai iszlám lesz. Decemberben nem tartunk Vászonkrisztus-vetítést, januárban a Négy hónap, három hét, két nap című román filmdrámát láthatjuk, amely 2007-ben készült, a rendező Christian Mungiu. Böjte Csaba testvér, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke lesz a meghívott vendég – a gyermekvállalás, a magyar jövő kérdéseivel fogunk foglalkozni.
– Mit remél a Vászonkrisztus sorozattól?
– A Párbeszéd Háza egyben a Faludi Ferenc Akadémia központja is. Feladatunknak tekintjük a párbeszédet a hit, a kultúra és a társadalom területén. Minden tevékenységünkben arra törekszünk, hogy a katolikus és jezsuita pluszt hozzáadjuk a párbeszédhez. Így például a Fiatal zenészek című, szintén szeptemberben induló sorozatunkban is az a cél, hogy az est műsorvezetője beszéljen arról, hogyan jelenik meg az élő vagy már elhunyt zeneszerzők alkotásaiban az Istennel, a hittel való kapcsolat. Liszt Ferenc ezt úgy fogalmazta, hogy az igazán nagy zene olyan távlatokat nyit meg az emberben, amit aztán már csak Isten, a transzcendens tud betölteni. Ugyanez áll a filmre is. A Párbeszéd Háza azzal tud sajátos pluszt hozzátenni a különböző filmes sorozatokhoz, ha a film nem önmagában mint egy esztétikai és szellemi élmény szerepel, hanem úgy szólítja meg az embert, hogy ezáltal segíti reflektálni saját magára, a valóságára, és segít kivezető utakat találni a zsákutcákból, hogy a sebzett lélek gyógyulást nyerjen. Ez a fő célja a Vászonkrisztus filmklub sorozatnak.
A filmklub további alkalmai január végéig: október 30., november 20., január 29.
Fotó: Merényi Zita
Bodnár Dániel/Magyar Kurír
Magyar Kurír

Hírlevél



HTML formátum?

Joomla Extensions powered by Joobi

Böjte Csaba ofm gondolata

Krisztus szenvedésével nem szüntette meg az emberi fájdalmat, hanem annak értelmetlenségét vette el, általa tisztulhat, erősödhet emberségünk, szeretetünk, önfeláldozásunk. Kodály Zoltán valahogy így fogalmazott: „Életutunkon a keresztek olyanok, mint a kottában – felemelnek.” (Böjte Csaba: Ablak a Végtelenre)

Ma 2019. szeptember 16. hétfő, Edit napja van. Holnap Zsófia napja lesz.

Magnificat donate

Szeretettel köszönöm a gyermekeink nevében az adományt! Csaba t.

Amount: 

Szentferencalapitvany.org

Keresés

Belépés

Ablak a végtelenre

Jézus

(Jézus) szülei minden évben fölmentek Jeruzsálembe a húsvét ünnepére.
Bővebben...

Ablak a végtelenre Android-on

Android okostelefonon és tableten is elérhető az Ablak a végtelenre című könyv napi kis adagokban.
Az app letölthető a Google Play-ből.

Pillanatkép

Facebook

Twitter

Facebook

Google Plus

YouTube