Ima a gyermekekért

b_300_300_16777215_00_images_stories_Csaba_levelek_Vegyes_188-IMG_7998.JPGSzabó Lőrinc, teljes nevén Szabó Lőrinc József (Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, Józsefváros, 1957. október 3.) Kossuth-díjas költő, műfordító, a modern magyar líra egyik nagy alakja.

Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért
 
Fák, csillagok, állatok és kövek,
szeressétek a gyermekeimet.
 
Ha messze voltak tőlem, azalatt
eddig is rátok bíztam sorsukat.
 
Énhozzám mindig csak jók voltatok,
szeressétek őket, ha meghalok.
 
Tél, tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek,
szeressétek a gyermekeimet.
 
Te, homokos, köves, aszfaltos út,
vezesd okosan a lányt, a fiút.
 
Csókold helyettem, szél, az arcukat,
fű, kő, légy párna a fejük alatt.
 
Kínáld őket gyümölccsel, almafa,
tanítsd, őket, csillagos éjszaka.
 
Tanítsd, melengesd te is, drága nap,
csempészd zsebükbe titkos aranyad.
 
S ti mind, élő és halott anyagok,
tanítsátok őket, felhők, sasok,
 
vad villámok, jó hangyák, kis csigák,
vigyázz reájuk hatalmas világ.
 
Az ember gonosz, benne nem bízom.
De tűz, víz, ég, s föld igaz rokonom.
 
Igaz rokon, hozzátok fordulok,
tűz, víz, ég s föld leszek, ha meghalok;
 
tűz, víz, ég és föld s minden istenek:
szeressétek, kiket szeretek!