Ne féljetek, de álljatok készen!

b_300_300_16777215_00_images_stories_Szent_Fopasztorok_FerencpapaUrangyala87.jpegHaladjunk előre félelem nélkül, annak bizonyosságában, hogy az Úr mindig elkísér bennünket. Legyünk tudatában annak, hogy életünk szilárdan az Úr kezében van és várjuk ébren eljövetelét – biztatott rá Ferenc pápa, elemezve az évközi 19. vasárnap evangéliumi szakaszát.

A pápa tanításában emlékeztetett rá, hogy életünk végén számot kell majd adnunk a kapott javakról, tehát az éberség egyben felelősséget is jelent. Ezért gondosan őriznünk kell a kapott ajándékokat, mint az élet, a hit, a család, a teremtett világ, személyes kapcsolataink.
A vasárnapi evangéliumi szakaszban Jézus beszédet intéz tanítványaihoz, hogy elolszlassa minden félelmüket és ébrenlétre biztassa őket. Két alapvető buzdítással fordul hozzájuk: az első, hogy „Ne félj te kisded nyáj!” (Lk 12,32); a második pedig, hogy „álljatok készen” – kezdte beszédét a pápa, hangsúlyozva a két kulcsfontosságú kifejezést: „Ne félj” és „álljatok készen”. Ezek a szavak arra bátorítanak, hogy legyőzzük a félelmeket, amelyek olykor megbénítanak bennünket, valamint, hogy leküzdjük a kísértést, hogy passzívan, mintegy alvásba merülten éljünk – mondta a pápa, majd a két kifejezéshez fűzte gondolatait.
Ne félj. Jézus mindenekelőtt bátorítja a tanítványokat – magyarázta Ferenc pápa, emlékeztetve rá, hogy Jézus kevéssel azelőtt fejezte be hozzájuk intézett beszédét az Atya szerető és gondviselő gondoskodásáról, amely törődik a mezők liliomaival és az ég madaraival, következésképpen még inkább gyermekeivel. Ezért nem kell aggódnunk és idegeskednünk: történetünk szilárdan Isten kezében van – szögezte le Ferenc pápa. Lelkesít bennünket Jézusnak ez a felhívása, hogy ne féljünk. Olykor ugyanis úgy érezzük, hogy be vagyunk börtönözve a bizalmatlanság és az aggodalom érzésébe: félünk a kudarctól, attól, hogy nem ismernek el és nem szeretnek bennünket, hogy nem sikerül megvalósítani terveinket, hogy soha nem leszünk boldogok…És ilyenkor küzdünk, keressük a megoldást, hogy megtaláljuk helyünket, ahol kitűnhetünk, hogy javakat és gazdagságot halmozzunk fel, hogy biztonságra találjunk; és végül mire jutunk? Végül csak szorongásban és állandó aggodalomban élünk. Jézus ezzel szemben biztosít bennünket: ne féljetek! Bízzatok az Atyában, aki mindent megad nektek, amire szükségetek van. Már nektek adta Fiát, Országát és mindig elkísér benneteket gondviselésével, minden nap gondoskodik rólatok. Ne félj: íme a bizonyosság, amelyhez szívünket láncolhatjuk! – hangsúlyozta Ferenc pápa.
Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy annak a tudata, hogy az Úr szeretettel őrködik felettünk, nem jogosít fel arra, hogy aludjunk, hogy átadjuk magunkat a lustaságnak! Éppen ellenkezőleg, elevennek, ébernek kell lennünk. Szeretni ugyanis azt jelenti, hogy figyelemmel kell kísérnünk a másikat, észre kell vennünk, mire van szüksége, készségesen meg kell hallgatnunk és be kell fogadnunk őt, készen kell állnunk.
„Álljatok készen!” – ez a mai második felszólítás – folytatta a vasárnapi evangéliumi szakasz elemzését Ferenc pápa. Ez a keresztény bölcsesség. Jézus többször elismétli ezt a felszólítást és ezt most három rövid példabeszéden keresztül teszi. Mindhárom a házigazdára összpontosít, aki az első példabeszédben váratlanul hazatér a menyegzőről, a másodikban nem akarja, hogy meglepjék a tolvajok, a harmadikban hosszú utazásról tér haza. Mind a három példabeszédnek ugyanaz az üzenete: ébren kell maradni, nem szabad elaludni, vagyis nem lehetünk szórakozottak, nem engedhetünk a belső lustaságnak, mert az Úr eljön azokban a helyzetekben is, amikor nem várjuk őt. Figyelemmel kell lennünk az Úrra, nem aludhatunk el, ébren kell maradnunk – mondta nyomatékkal a pápa.
Az Úr életünk végén számot fog kérni tőlünk a ránk bízott javakról; ezért az éberség felelősséget is jelent, vagyis hűségesen kell őriznünk és kezelnünk a javakat – buzdított rá a pápa, felsorolva ezeket a javakat, mint az élet, a hit, a család, a kapcsolataink, a munka, de az a hely is, ahol élünk, városunk, a teremtett világ. Olyan sok mindent kaptunk – ismételte meg a pápa, majd azt kérte, hogy tegyük fel magunknak a kérdést: gondját viseljük-e ennek az örökségnek, amit az Úr ránk hagyott? Őrizzük-e szépségét, vagy csak saját magunk javára használjuk, pillanatnyi kényelmünk szerint? El kell egy kicsit gondolkoznunk ezen: őrzői vagyunk-e annak, amit kaptunk?
Összefoglalva a vasárnapi evangéliumi szakasz tanítását, Ferenc pápa arra szólított fel, hogy haladjunk előre utunkon félelem nélkül, annak a bizonyosságában, hogy az Úr mindig elkísér bennünket. És maradjunk éberek, hogy ne forduljon elő velünk, hogy elalszunk, miközben az Úr eljön – utalt Szent Ágoston szavaira: „Félek, hogy az Úr elhalad mellettem”, és nem ismerem fel”, hogy elalszom és nem veszem észre, hogy az Úr elhalad mellettem”. Legyetek éberek! – biztatott ismét Ferenc pápa, majd a Szűzanyához fohászkodva fejezte be az Úrangyala elimádkozása előtt mondott beszédét:
Segítsen bennünket Szűz Mária, aki befogadta az Úr látogatását és készségesen és nagylelkűen mondta: „itt vagyok”.
Ferenc pápa köszöntései az Úrangyala elimádkozása után
A Mária imát követően Ferenc pápa reményét fejezte ki, hogy a gabonát szállító hajók elindulása az ukrajnai kikötőkből a tartós békéhez vezető párbeszéd első állomása. A Szűzanya közbenjárásáért fohászkodott az elhunyt és megsebesült lengyel zarándokokért, majd áldását adta a Santiago de Compostelába elzarándokolt európai fiatalokra.
Ferenc pápa megelégedéssel vette tudomásul a hírt, hogy Ukrajna kikötőiből elindultak a gabonaféléket szállító első hajók. Ez a lépés azt mutatja, hogy lehetséges párbeszédet folytatni és konkrét eredményeket elérni, amelyek mindenki számára kedvezőek. Ezért ez az esemény a remény jeleként mutatkozik – állapította meg a pápa, annak a reményének adva hangot, hogy ezen az úton tovább haladva véget vethetnek a harcoknak és eljuthatnak egy igazságos és tartós békéhez.
A pápa fájdalommal szólt a Horvátországban szombaton reggel bekövetkezett országúti szerencsétlenségről, amelynek során Međugorjéba tartó lengyel zarándokok életüket veszítették, sokan megsebesültek. Szűz Mária járjon közben értük és hozzátartozóikért – hangzott Ferenc pápa fohásza.
A pápa emlékeztetett rá, hogy ezen a vasárnapon volt az Európai Ifjúsági Zarándoklat csúcspontja Santiago de Compostelában, amelyet a tavalyi jubileumi szentévről idénre halasztottak el. A pápa örömmel adta áldását a résztvevő fiatalokra és mindazokra, akik az eseményt megszervezték és elkísérték. „Életetek legyen mindig úton járás: haladjatok az úton Jézus Krisztussal, haladjatok az úton Isten és a testvérek felé, haladjatok a szolgálat és az öröm útján!” – kívánta a fiatal európai zarándokoknak Ferenc pápa, majd a rómaiakat és a különböző országokból, közöttük Máltáról érkezett zarándokokat üdvözölve búcsúzott a Szent Péter téren összegyűlt hívektől.
Forrás: Vatican News
www.katolikus.ma