Az ének hangján tanítanak százakat

Hat éve vállalt önkéntes szolgálatot Maros megyében két magyarországi pedagógus: több száz gyereket tanítanak énekelni, táncolni, hangszeren játszani. A kezdetekről, munkájukról és sikereikről szól a sok díj és a 2010-ben megjelent Tündérkert – Énekes misszió Edélyben című könyv is.

2004 szeptemberében érkezett Szovátára két elszánt, lelkes magyarországi pedagógus, hogy Erdélyben iskolákban vagy iskolán kívül magyar népdalt és egyházi énekeket tanítsanak a gyerekeknek. A Notre Dame iskolanővérek nemzetközi katolikus kongregáció tagjai, Nagy Éva Vera szerzetesnővér és Czakó Gabriella tanárnő, Kodály és Bartók nyomán a határon túli magyarság képzésének, az éneklés, a zene és a zenei képzés teljes embert formáló hitének elkötelezve a szegényekhez jöttek, azokhoz, akiknek nincsenek olyan lehetőségeik, mint az anyaország jóléti körülményei között élő gyerekeknek.

Mára a Nyárárd mente hét településén és Szovátán működik az Erdélyi Tündérkert Alapítvány Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkórusa, továbbá felnőtt és utánpótlás kórusok, több mint félezer gyerek tanult éneket, táncot, furulyajátékot, tizenkét turnén vettek részt, számtalan hazai rendezvény szervezői vagy vendégei voltak, és több rangos zenei fesztiválon szereztek díjakat.

Az elindítók

Nagy Éva Vera számára először 1980-ban nyílt meg Erdély, azóta állandóan visszavágyott ide. 2002-től szervezte-tervezte azt a lépést, amelyet két év múlva tett meg. Budapesti, szegedi és debreceni iskolai munkája után Erdélybe jött, hogy önkéntes tanárként missziós feladatokat lásson el a székelyföldi hátrányos helyzetű gyerekek között. „Hiszünk a zenei nevelésnek a lélek mélyéig ható erejében, és szeretnénk megajándékozni a gyerekeket Kodály Zoltán  eszméinek újjáélesztésével. Szakmai és emberi egyetértésben, Istenben bízva indítottuk el énekes missziónkat, mely hisszük, hogy sok gyerek és család sorsában jelentős változásokat hoz” – fogalmazta meg a kezdeményező. Czakó Gabriella Szeged, Kistelek, Budapest, Szentendre, Coventry (Anglia) után döntött úgy, hogy csatlakozik a Vera nővér által megálmodott misszióhoz „abban a reményben,hogy a világszerte ismert és elismert Kodály szellemiségű zenei neveléssel a méltatlanul elfeledett  kicsi székely falvak apróbb és nagyobb gyerekei számára egy boldogabb gyermekkort álmodjunk – tündérkertet.” 2004-ben létrehozták az Erdélyi Tündérkert Alapítvány Hátrányos Helyzetű Gyerekekért nevű civil szervezetet, majd átköltöztek Maros megyébe, Szovátára. Innen indították útjára a már ismertté vált Kodály Gyermekkart.

A nagy munka

Kezdetben gyalog, majd autóvál jártak a nővérek Szovátán és a környező településeken, ahol délutáni foglalkozások keretében falusi iskolákban, a kihűlőben lévő cserépkályhák mellé telepedve, vagy családok piciny házikóiba bezsúfolódva, hétvégente pedig Szovátán „táborozva” foglalkoznak a gyerekekkel. Játék, éneklés, furulyázás, kézműves foglalkozások, beszélgetések, lelki gyakorlatok, sok-sok vetélkedő, fellépés, turné és kirándulás mutatja, hogy ezt a munkát szívvel-lélekkel, hozzáértéssel és valóban misszióként megélve végzi a két nővér és a számtalan önkéntes munkatárs, segítő, szervező és jószándékú ember. A gyerekeket mikrobusszal szállítják a próbák, foglalkozások vagy táborok helyszínére, autóbusszal vagy repülőgéppel járták be Erdélyt és Magyarországot, számos fesztiválon megméretkezve. 2007-ben már a Kárpát-medencei Kodály műveltségi vetélkedő döntősei között találjuk őket, ezen kívül nyárádmenti és gyímesi népzene- és néptánctáborokban, szovátai és szegedi kórustáborban, szentesi kiránduláson, szovátai és budapesti műveltségi táborban vettek részt. Ebben az évben magyarországi támogatóknak köszönhetően létrehozták a Tündérkert-ösztöndíjat is. 2008 februárjában Jobbágytelkén, majd Gyergyó vidékén tanultak farsangi szokásokat és táncokat. Áprilisban a kolozsvári gyermekkórus-találkozón vettek részt a Kodály jubileum alkalmából. Májusban Marosvásárhelyen tartottak  intenzív képző tábort, majd  több helyszínen jubileumi hétvégét.

Júniusban a mikházi Csűrszínház keretében, majd a később a környező településeken bemutatták Kodály Háry János című darabját. A Szent Kinga című előadást azonban már korábban, 2005-ben színpadra vitték. A népi énekes misztériumjáték népének,  korabeli gregorián dallamok, pásztorfurulya, gyerekjáték, és néptánc  segítségével meséli el a magyar-lengyel szent királynő életét. Mikházától Budapestig és Bécsig szok-sok helyen adták elő, és mindenütt remény ébredt a nyomán: a magyarság jövőjének reménye. 2009-ben szovátai és keszthelyi kórustáborban vettek részt, felléptek a mikházi Csűrszínházi Napokon, több településen előadták a Háry Jánost,  majd szeptemberben Délkelet-Magyarországon (Békéscsaba, Szentes, Pálosszentkút, Makó, Szeged) turnéztak. A 2010. év egy februári moldvai-székely táborral indult Szovátán, ahová pusztinai csángó gyerekeket is elhozott Nyisztor Ilona népdalénekes. Márciusban már a debreceni Bárdos Lajos szimpóziumon vettek részt a Maros megyeiek, májusban pedig a rendtartományba látogató római  vezetőség két tagját fogadták Szovátán és a Nyárádmentén.

Az eredmény nem várat magára

Az önzetlen, kitartó és szakmailag megalapozott nagy munka munka eredménye hat év után beérni látszik. 2010. június 18-20. között a Pécs melletti Komlón szervezték a Kodály Zoltán Nemzetközi Gyermekkórus fesztivált, amelyen a „mieinkek” észtországi, litvániai, szlovákiai, budapesti, szolnoki, szombathelyi és komlói gyermekkórusokkal mérték össze tudásukat. A marosszéki gyermekkar „odaadó és szép éneklésével kiérdemelte az egyházi zene kategórisa I. díját, a legszebb kórushangzásért járó különdíjat, a Kodály-mű legszebb megszólaltatásáért járó különdíjat és ezenkívül a közönségdíjat” – könyvelte el a sajtó. A komlói szereplés mellett a mánfai Árpád-kori templomban és Pécs több helyszínén is énekelt a kórus. A fesztivál elismerései megkoronázták a hat éves munkát, amelyben a nővérek mellett árva, szegényebb sorsú, de tehetséges, tiszta lelkű és vidám vidéki gyerekek dolgoznak, szülők, nevelők, támogatók és szervrezők odaadása és segítsége közepette.

„Isten áldásai”

A két iskolanővér tevékenységéről néhány személy is véleményt mondott. „Isten áldásai ennek a vidéknek. Amióta itt vannak, nagy segítséget nyújtanak elsősorban a gyermekek nevelésében – nemcsak az énektanításban: a lelki nevelésben is. Az ő magatartásuk, egyszerűen ahogy megjelennek, ahogyan jelen vannak az emberek között, az hat mindenkire.” – mondta el Csíki Dénes kanonok, nyárádköszvényesi plébános. Gál Lajos, Nyárádremete község polgármestere is nagyon elégedett: „Terézia anya leányai a magvetők, reméljük, az általuk elszórt mag jó földbe kerül és százszoros termést fog hozni. Vera nővér és Gabi néni munkájának eredménye már látszik, a növények már szépen fejlődnek, és bízunk benne, hogy Isten segítségével a termés is beérik.” Kovács Ibolya szovátai szülő is szép szavakkal beszél a két pedagógusd munkájáról: „Gyermekeim szívesen vesznek részt a Vera nővér és Gabi néni által szervezett  mindenféle rendezvényen, mert bármi legyen is az, azt biztosan tudják, hogy csak szép, jó és értékes lesz. Felbecsülhetetlen mindaz a rengeteg fáradság, munka és nélkülözés, amit ebben a hat évben végeztek.”

Gligor Róbert László