Március (ősi magyar nevén Kikelet hava) az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. A népi kalendárium Böjtmás havának (vagy másképpen Böjt máshavának) nevezi.

Ma március 1-je van, a meteorológiai tavasz kezdete, az év 60. (szökőévben 61.) napja a Gergely-naptár szerint. A 2011-es évből – mivel nem szökőév – még 305 nap van hátra. A római és a Julián-naptárban ez az új év napja. Névnapjukat ünneplik: Albin, Albina, Cseperke, Csepke, Csiperke, Dakó, Dávid, Dókus, Dózsa, Eudoxia, Gyopár, Gyopárka, Leontina, Szecső, Szulejka, Tóbia, Veszta, Zotmund, Zulejka. Köszöntjük őket!

Üdvözölnénk evoézva a tavaszt is, a kikeletet, de egyelőre a tél lehe itt hűti arcunkat; még arrébb van a kibontakozás. És sajnos nemcsak meteorológiai és biológiai értelemben, hanem egyébként is. Romániában idén minden szempontból késik a tavasz.. Március 8-án a nőket, 15-én a magyar szabadságot ünnepeljük majd, és tán 21-én, napéjegyenlőségkor a csillagászati tavasz kezdetével megjön majd az is, amiről-akiről Kaffka Margit 1905-ös szép verse szól, Primavéra: „Csak halkan járj, halkan. / A fűszálakra vigyázzunk! / – Megérzi a sok gyökér lenn. / Vigyázva járjunk, – halkan! // Hogy néznek e fiatal fák, / Mert a kezemet megfogtad! / Nem, nem is mireánk néznek, / – Tán bölcsek e fiatal fák? // Én nem megyek tovább innét! / – A tó szeme most kinyílott, / Reggel van, árny van, a tó mély... / Én nem tudok elmenni innét. // Te várj meg engem a parton... / A tóba lenn egy mese-rét van. / Ha feljövök – ezer év múlva, – / Légy te a parton!”

D. L. , Reggeli Újság