A kommunista hatalom által évekre börtönbe zárt és kényszerlakhelyre ítélt püspök ismerte, értette és szerette népét. Talán éppen ezzel magyarázható, hogy emléke máig elevenen él Székelyföldön, „tanítása és példája világító jel” sokak számára.
Az 1896-ban, Csíkszentdomokoson született Áron püspök 84 évesen Gyulafehérváron hunyt el. „Nemcsak sziklaszilárd volt, amint ezt sokan legjellemzőbb erényének tartják, hanem – bölcsessége és műveltsége mellett – okos is.”- írta róla Jakabffy Tamás.
Csiby László csíkszentdomokosi plébános elmondta: Márton Áron püspök úr következetes ember volt mindenben. És hajlíthatatlan. Ezt úgy fogalmazta meg, hogy „a kompromisszum nem kenyerünk”. Tehát ő mindenféle kompromisszumot nem kötött csak azért, hogy valakinek szép formában tűnjön fel. Ő tudta, hogy mit csinál és elsősorban lelkiismeretére hallgatott.
Áron püspök öt és fél évet sínylődött a kommunista rendszer legkeményebb börtöneiben – magyarázza Bodó Péter, nyugalmazott lelkipásztor, aki kispapként ismerte meg őt. A hatalom nem engedte ki kezei közül szabadulása után sem. Bukarestben tartották és mindent elkövettek, hogy „betörjék” az erős akaratú püspököt.
Hazatérése után híveivel akart találkozni, ezért bérmautakat szervezett. Székelyföldön nagy szeretettel és lelkesedéssel fogadták hívei. Népszerűsége zavarta a hatalom képviselőit, emiatt 1956-ban megtiltották neki, hogy elhagyja a püspöki palotát. Utolsó kívánsága – hogy láthassa a Garados hegyet – nem teljesülhetett.
Márton Áron püspök emléke elevenen él Székelyföldön. Szavai, tettei – sokak számára – lámpásként világítanak a mindennapok útvesztőjében. Halálának évfordulóján emlékházat is fognak avatni szülőfalujában. A csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeumot október 16-án fogják megnyitni.
Lázár Csilla, kutató, Csíkszereda: Az utóbbi évek történelmi kutatásait hogyha nézzük – a jelenkor kutatásait – akkor egyértelmű, hogy a XX. századi magyar történelem egyik kiemelkedő – ha nem a legkiemelkedőbb egyénisége.
Márton Áron népszerűsége, a magyar katolikus püspök iránti közmegbecsülés, elismerés és csodálat régóta meghaladta az egyházfőnek kijáró „kötelező tiszteletet”- írta a püspökről Stefano Bottoni történész. Az erdélyi egyházmegye – a 89-es változásokat követően, 1992-ben – elindította Áron püspök szentté avatási perét.
Csata Orsolya
Duna Tv, Hattól nyolcig
