Háromszáz éve született San Francisco megalapítója

b_300_300_16777215_00_images_stories_Igaz_Tarsadalom_junipero_serra.jpgAhogy a családok általában, a ferencesek nyolcszáz éves nagy családja is számon tartja múltbeli eseményeit és elhunyt családtagjait, vagyis a régi idők szerzeteseit. Erre szolgál többek között a ferences rendházakban az úgynevezett necrologium, amely sok száz nevet tartalmaz.

A naptárszerűen szerkesztett, folyamatosan frissített anyagban az év minden napjára jut néhány, azon a napon elhunyt rendtárs, akikről az adatbázis pár soros kis életrajzot is tartalmaz. A szerzetesek napi közös imájuk során mindig felolvassák az aznapi elhunytakról szóló részt. A rend ezen kívül természetesen megemlékezik nem magyar szentjeiről és boldogjairól is naptári ünnepükön, és a ferencesek történetének fontos eseményeiről sem feledkeznek meg.
Az alábbiakban idei kerek évfordulókból szemezgetünk. Háromszáz éve, 1713. november 11-én született Bossányi Szerafin (+1785) hitszónok, újoncmester és teológiai tanár Árva vármegyében. Számos teológiai könyv szerzője, többek között ő írta a Nagy Kathekizmus, azaz Keresztény Oskola című 1786-ban megjelent művet.
Szintén háromszáz éve született a katalán Junipero Serra misszionárius (+1784), aki Mexikóban és Kaliforniában az indiánok között eredményes igehirdető munkát végzett. Kaliforniában keresztény közösségeket (redukciókat) alapított, melyeknek misszionáriusok voltak a vezetői. Juniper atya nagy tudományú, szentéletű ember, az indiánok barátja és igazi felfedező volt, nem hátrált meg a veszélyektől. Egész életében hű volt jelmondatához: „Csak előre, mindig előre, sohasem hátra!” Ő alapította 1776. szeptember 17-én (Szent Ferenc stigmatizációjának ünnepén) San Francisco városát. II. János Pál avatta boldoggá.
A dunántúli ferences rendházak nagy jótevője, Esterházy Pál nádor, költő és zeneszerző pedig háromszáz éve, 1713-ban hunyt el. A kismartoni ferencesek templomában helyezték örök nyugalomra.
Kétszáz éve, 1813-ban született Csángóföldön Petrás Incze János minorita ferences (+1886). Teológiai tanulmányait Egerben végezte. 1834-ben tett szerzetesi fogadalmat, 1836-ban szentelték pappá. Elöljárói misszionáriusként szülőföldjére küldték. 1839-től Pusztina, 1842-től Klézse plébánosa. Néprajzi és nyelvészeti gyűjtőmunkát is végzett, rendszeresen publikált. 73 éves korában betörtek hozzá, halálosan megsebesítették. A szomszéd lelkész még tudott beszélni vele, de Petrás, bár felismerte támadóit, nevüket nem árulta el. Soha nem derült ki, kik és miért gyilkolták meg. 1886-ban hunyt el. A klézsei temető kápolnájában helyezték örök nyugalomra.
Százhúsz éve, 1893-ban a bácskai Szentfülöpön látta meg a napvilágot Király Kelemen (+1978), a 20. század egyik legsokoldalúbb tehetségű ferencese. 1908-ban lépett a rend kapisztránus tartományába, 1916-ban szentelték pappá. 1916–20 között Pécsett, 1921–26-ban Szécsényben újoncmester, majd ugyanitt 1930-ig házfőnök. 1934–37 között Berlinben teljesített szolgálatot. 1939–42-ig Füleken plébános és hitoktató. 1934–44 között az Egység útja c. ökumenikus folyóiratot szerkesztette. 1947-től haláláig amerikai magyar lelkipásztor volt. Számos értékes könyvet írt, többek között a szécsényi rendház történeti monográfiáját. Világháborús naplója, amely Clevelandben jelent meg, izgalmas kordokumentum. Amerikában kitartóan gyűjtötte a kommunisták által üldözött ferencesek sorsára vonatkozó dokumentumokat, tanúvallomásokat, és megírta vértanú rendtársa, Kiss Szaléz életrajzát, ami még ma is csak kéziratban olvasható. Bátor tanulmányban mutatott rá még a negyvenes évek elején a nácizmus keresztényellenességére, és a keresztény egység érdekében végzett munkásságával messze megelőzte korát.
Száz éve, 1913. március 28-án született Vértes Honor (+1979), az utolsó bajai ferences házfőnök. Nevéhez fűződik az 1948-as bajai Mária–napok megszervezése, melynek fő eseménye volt Mindszenty József hercegprímás ünnepi szentmiséje a Szentháromság téren, több mint százezer hívő előtt. Honor atya szereltette be a villanyvilágítást és az első hangosító berendezést a bajai ferences templomba. Legmaradandóbb tette a templom mennyezeti freskóinak elkészíttetése: az alkotó Kontuly Béla.
Szintén száz éve, Pápán született Szólás Ambrus (+1973), aki 1929-ben lépett a mariánus rendtartományba. Érettségi után a teológiát Bécsben végezte. 1937-től a szombathelyi rendi főiskola biblikus tanára, 1943–47-ig Esztergomban gimnáziumi tanár. 1946-ban a ferences gimnázium internátusában tartott rendőrségi házkutatáskor osztálya hálótermének szekrényeiben fegyvereket „találtak”, letartóztatták, kéthavi fogság után szabadon engedték. Külföldre távozott. 1957-ben megalapította a Szent Lászlóról nevezett chilei magyar egyházközséget. 1966-ban visszatért Európába, Kismartonban (Eisenstadt) házfőnök és hittanár volt haláláig.
A Veszprém megyei születésű Szabó Elek (+2001) ferences teológiai tanár is idén lenne száz éves. 1928-ban lépett be a rendbe, 1936-ban Bécsben pappá szentelték. 1938-tól a szombathelyi rendi teológiai főiskola tanára és elöljárója. 1950-től a szombathelyi egyházmegyei hittudományi főiskola tanára, 1953-tól ugyanitt székesegyházi gyóntató. 1957-ben letartóztatták. 1959–67 között „egészségügyi szabadságon”. 1967-től nyugdíjasként a szombathelyi papi otthon lakója, gyóntató a szegyházban. Számos teológiai és rendtörténeti munkát írt.
Hatvanöt éve, 1948. április 18-án szenvedett mártírhalált Lukács Pelbárt Finn-Karélia egyik lágerében. Pelbárt atya egyike a boldoggá avatásra váró hét ferences vértanúnak. Koholt vádak alapján 1946 májusában az akkor Hatvanban szolgáló szerzetest letartóztatatták, ügyét Kiss Szaléz rendtársa államellenes összeesküvési peréhez csatolták. A vád szerint P. Pelbárt volt az összekötő Hatvan és Gyöngyös városa között a szovjetellenes szervezkedésben. A jogi vizsgálat bebizonyította, hogy az ő tanúvallomása is a kommunista szervek által írt szöveg, számtalan ellentmondással. A magyar hatóságok Pelbárt atyát átadták a szovjet bíróságnak, és perét ugyanolyan jogellenes körülmények között tárgyalták, mint P. Szalézét. Tíz év kényszermunkára ítélték, és a Szovjetunióba hurcolták. Betegségét nem kezelték megfelelően, ezért – rabtársai szerint – embertelen kínok között halt meg a lágerben. Halálhírének megérkezte óta vértanúként tisztelik rendtársai.
Szerdahelyi Csongor
Ferences Sajtóközpont
20-775-3366

Hírlevél



HTML formátum?

Joomla Extensions powered by Joobi

Böjte Csaba ofm gondolata

Mi hisszük, hogy Isten minden embert ugyanabból az anyagból teremtett, nem volt „selejtes masszája”, amiből egyes népeket, embercsoportokat formált. (Böjte Csaba: Ablak a Végtelenre)

Magnificat donate

Szeretettel köszönöm a gyermekeink nevében az adományt! Csaba t.

Amount: 

Ma 2020. november 26. csütörtök, Virág napja van. Holnap Virgil napja lesz.

Szentferencalapitvany.org

Keresés

Belépés

Ablak a végtelenre

A Szentírás mondja

Nem csupán gondolati lények vagyunk, hanem test és lélek. Jézus mondta: „Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív föl nem fogta, amit Isten azoknak készít, akik őt szeretik.” [1Kor 2,9]
Bővebben...

Ablak a végtelenre Android-on

Android okostelefonon és tableten is elérhető az Ablak a végtelenre című könyv napi kis adagokban.
Az app letölthető a Google Play-ből.

Pillanatkép

Facebook

Twitter

Facebook

Google Plus

YouTube