Egyre bizonyosabb, hogy a magyarság és ezen belül a székelyek öntudatra ébredésének eszközévé vált
a csíksomlyói pünkösdi búcsú és az új hagyomány, a magyar címerrel díszített mozdony vontatta Székely gyors különjáratának elindítása Erdély legkeletibb szegletébe. Erdély ezután – legalább pünkösdkor,
három napig – ismét a magyaroké lesz.
Méltó jutalomban részesül a pünkösdi zarándok, ha a Kis- és Nagy-Somlyó közötti nyeregbe, az ünnepi szentmise színhelyére az odavezető útvonalak legmeredekebbikén, a Jézus hágójának is nevezett keresztúton jut fel. A Kálvária-hegy próbára teszi a tapasztalt hegymászókat is, de idős asszonyok és férfiak, fiatal gyermekek is végigjárják, és közben imádkoznak. Fent, a tetőn aztán a zarándok elé tárul jutalma: a világ minden szegletéből összesereglett és együtt énekelő több százezres zarándoktömegben gyönyörködhet. Közeli és távolabbi falvakból, tengereken túli és Kárpát-medencei városokból, gyalog, lóháton, vonattal, busszal vagy éppen gépkocsival érkezett búcsúsok vettek részt a szentmisén, amelyet az idén Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek celebrált.