Miután a média valóságos hadjáratot indított a katolikus egyház, a pápaság ellen, az egész világon egyre többen fejezik ki szolidaritásukat a pápával. Az olasz SIR hírügynökség Andrea Riccardit, a Roma Tre Tudományegyetem modernkori tanszékének történészét, a Sant’Egidio közösség alapítóját is megkérdezte az egyházat érintő támadásokról.
Arra a kérdésre, hogy a mostani támadás hasonlít-e az egyházat és a pápát a történelem során korábban ért támadásokra, Riccardi úgy válaszolt: minden korszak más, és a média által közvetített kritika is korszakonként változó. XXIII. János pápa rendkívül népszerű volt, az őt követő VI. Pálnak nagyon nehéz dolga volt, szinte egész pápaságát végigkísérték a támadások. Fontos, hogy emlékezzünk erre a korszakra, amely magában az egyházban is nagy megosztottságot okozott. Ha számba vesszük ezt a hasonló időszakot, már nem is tűnik kivételesnek a mai helyzet. Akkoriban többen feltették a kérdést, vajon a nyugati világ legősibb intézménye talpon maradhat-e egyáltalán a válságot követően. Wojtyła pápaságának első éveit is számos bírálat érte, ezek azonban aztán feledésbe merültek, a későbbi idillikus kép elhomályosította őket. Különböző korszakokban különböző támadások érték a pápaságot, ezeket nem szabad egy kalap alá venni. Kétségtelenül létezik azonban egy közös alap: az 1968 körüli idők „liberalizmusa”, szabadságharcos, intézményellenes légköre ellentétben állt a katolikus egyházzal, az egyház üzenetével, hagyományaival, azzal a szándékával, hogy megváltoztassa az embereket. Korunk neoliberális, radikális mentalitása hasonlóan áll az egyház intézményéhez.