„Hamarabb lesz valaki várandós egy csóktól, mint pedofil a cölibátustól” 

Mitől lesz valaki pedofil? Miért éppen most kerülnek reflektorfénybe az egyházi esetek? Valóban gyakori jelenséggel állunk szemben? Mi a megoldás? – e kérdésekre válaszol Hans-Ludwig Kröber, Németország legnevesebb bűnügyi pszichiátere.

A pedofília nem hozható összefüggésbe a felnőttként vállalt cölibátussal, mivel kialakulása a szexuális fejlődés megrekedésével magyarázható. „Az ember mindig fejlődése során válik pedoszexuálissá, nem pedig azután, hogy hosszú ideig le kellett mondania a szexről. Hamarabb lesz valaki várandós egy csóktól, mint pedofil a cölibátustól” – fogalmaz Kröber a Cicero internetes magazinnak adott interjújában.

Az evangélikus családból származó, de nem hívő szakember szerint mindig is egyértelmű volt, hogy létezik pedofília. „Ezért csodálkozom a jelenlegi felháborodáson. Mindig akadtak olyan esetek, ahol papokat ítéltek el. Most viszont a regensburgi dóm gyerekkórusának két olyan papja került a lapok címlapjára, akik már nem élnek, és akiket jogerősen elítéltek. Miért? Azért, mert Georg Ratzinger is a kórus mellett dolgozott, és azt remélték, hogy így végre eljutnak a pápához."

Arra a felvetésre, hogy a Spiegel felmérése szerint 1995 óta összesen legalább 94 olyan gyanús zaklatási eset vált ismertté, amelyet  egyházi, illetve világi személyek követtek el, Kröber  így válaszolt: „Ha a Spiegel 15 évre visszamenőleg 94 ilyen tett elkövetésével meggyanúsított személyt talált, az bárki számára, aki a kriminológiában valamennyire is jártas, döbbenetesen alacsony számnak tűnik. Ez azt jelentené, hogy a szexuális molesztálás aktuális kockázata a katolikus egyház intézményeiben az általam feltételezettnél is csekélyebb."

„A katolikus egyház körüli vitában oly gyakran összemossák a szexuális zaklatást és az akkoriban vitathatatlanul minden iskolában jellemző verésen alapuló nevelést, hogy az embernek olyan érzése támad, mintha csak növelni akarnák a számokat" – jegyzi meg a szakember, aki szerint az emberek akkor is alkotnak maguknak valamilyen egyházképet, ha alig láttak belülről templomot, hogy ezzel az  elképzeléssel, amely egyszerre szolgál céltáblaként és bűnbakként, haladó gondolkodásukat igazolják.

Kröber rámutat: az egyházmegyékre sokszor túl nagy feladatot ró, hogy az áldozatok nem akarnak feljelentést tenni, hanem az egyháznál jelentkeznek a rendőrség helyett. Az érintetteknek először a bűnügyi rendőrséghez kellene fordulniuk, mégpedig azonnal. Csak így tudnak megóvni másokat.

Az interjú végén a szakember – aki tagja volt annak a független tanácsadói grémiumnak, amely 2003-ban segített az egyháznak a pedofília kezelésére vonatkozó új irányvonal kidolgozásában – hangsúlyozta, hogy számos testület közül, amelyek előtt a szexuális zaklatásokról beszélt, a vatikáni püspökök voltak a „legjózanabbak és a legfigyelmesebbek".

A teljes interjú Vélemények rovatunkban olvasható.

Magyar Kurír