Amint arról tudósítottunk, Hadadon háromnapos családvédelmi konferenciát rendezett a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, amelyen itteni és külföldi egyházi személyiségek, szakemberek tartottak előadást a keresztyén családról, a különféle országok családvédelmi rendszereiről.

Ft. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke a vasárnapi záróistentisztelet után az Orbán Viktor által Tusványoson elmondottakat tolmácsolta a hallgatóságnak, amely szerint Európában ismét kezdenek hangsúlyt fektetni a családvédelemre. A püspök szerint Erdély ilyen szempontból előnyben van, hiszen a hagyományos értékek még nem tűntek el teljesen, de oda kell figyelni arra, hogy ami megmaradt, ne vesszen el.

A Szatmári Magyar Hírlap a konferencia főszervezőjét, Hermán M. Jánost kérdezte az előadássorozat céljáról, lényegéről:

- Egyházkerületünkben már ezerkilencszázkilencvenkilenc óta évente rendezünk életvédelmi és családvédelmi konferenciákat. Öt alkalommal is adtunk ki ezekről füzetet, és csak hálásan tudom elmondani, hogy mind az öt kiadás elfogyott, és a közigény az, hogy ismét ki kell adni ezeket. A másik dolog az, hogy nemcsak az Európai Unióban nyilvánították a család évének az idei esztendőt, hanem óriási jelentősége van világviszonylatban is ennek - mert van, ahol a túlnépesedés, van, ahol az elöregedés, elnéptelenedés jelent óriási gondot. Keresztyén egyházunk tanítása, a keresztyén értékrend propagálása azt kívánja átadni a világnak, hogy a legerősebb és a legszentebb egység a család, amely ha ismét visszanyeri azt a szentséget, amelyre Isten ajándékozta nekünk ezt a teremtés rendjén, sok megújulás történhet. A boldogság, az öröm, a béke nem lesznek elkoptatott szavak.

- Hogyan látja, a hasonló konferenciák vezetnek-e valamilyen eredményre az irányban, hogy az emberek a családot ismét értéknek tekintsék?

- Nehezen lehet felmérni azt, hogy mi a konferenciáknak a haszna, de mint ahogy egy vízfelszín felkavarásával tovább gyűrűznek a hullámok, úgy a hasonló kezdeményezéseknek is meglehet a hatása. Gyakorlatilag keveset tehetünk, mert ez a közéletnek, a politikának lenne a dolga. Emellett etikai, életvédelmi téren a minisztériumok mindig kikérik az egyházak véleményét. Karöltve biztosan sokat tudunk hatni az irányban, hogy megváltozzon és megújuljon a gondolkozás, ne úgy legyen, hogy a család pénzbe kerül, a gyermekáldás csak nyűg, és ne csak akkor ébredjünk fel, amikor elöregedik a társadalom.

- Azaz ez az egész úgy működik, hogy az egyház szavát, útmutatásait lehet, hogy meghallják azok a politikai, közéleti tényezők, akik tehetnek valamit a családok védelme érdekében?

- Sőt: ezek igényt tartanak erre, és kérdezősködnek is. A hollandiai Christen Unie, azaz a Keresztény Egység pártja az idei választásokon családvédelmi minisztert adott, miközben ott is nagy gond van a családok hagyományos szerkezetével. Juhász Tamás profeszszor itt, Hadadon a gyülekezeti családmodellről tartott előadást. Arról, hogy ismét értelmet kellene adnunk a családi életnek, hiszen aggasztó a válások, házasságon kívül született gyermekek száma, a családban történt ki nem mondott bajokon alapuló pszichikai esetek száma. Szerintem a kommunizmus is azért bukott meg, mert nem volt üzenete a születésről, a boldogságról és a halál utáni életről. És nekünk van mondanivalónk. Lehet, hogy túl régi, és abból a régi könyvből származik, de ma is aktuális. Mert a léleknek a hatása az nincs időhöz kötve, örök érvényű az üzenete.

- Hogyan látja, vannak-e megfelelő eszközei az egyháznak ahhoz, hogy felvegye a családok esetében is egyre meghatározóbbá váló globalizációs hatásokkal szembeni harcot?

- A globalizáció, az egyenirányúsított gondolkodás biztos, hogy a társadalomtervezőknek, a piackutatóknak nagyon fontos, de a boldogságot, a családi örömöt, a szeretetet semmilyen mutatóval, statisztikai adattal nem lehet igazolni. És előbb-utóbb erre mindenki rá fog jönni. Majdnem mindig csak azt vesszük észre, mi az, ami hiányzik, és nem látjuk be, hogy azt a többletet, amit nem adhat semmilyen ideológia, a szeretet törvényével, az élet egyszerű szabályainak a tiszteletben tartásával és lelki megbátorodással el tudjuk érni.

(hirlap.ro - Fodor István)