A Kisebb Testvérek Szent István Királyról elnevezett Erdélyi Rendtartománya február 3–7. között tartotta káptalani gyűlését a csíksomlyói kegyhelyen. Ez az esemény meghatározó pillanat a rendtartomány életében, hiszen a testvérek közösen tekintenek vissza az elmúlt évek eseményeire, és együtt gondolkodnak a jövőbeli irányokról.
Bővebben: „Uram, mutasd meg nekünk az utat, amelyen járnunk kell!”
1593-ban a Fülöp-szigetekről, Manilából ferencesek érkeztek Japánba, akik – annak ellenére, hogy a shogun, Hideyosi betiltotta a prédikálást – nyíltan hirdették az evangéliumot; két konventet és kórházakat is alapítottak. 1596 decemberében, az üldözések elhatalmasodásával tartóztatták le a későbbi vératúkat: volt köztük pap és világi, európai misszionárius, tizennégy japán bennszülött és három ministráns gyermek. Hatan spanyol ferencesek voltak, hárman japán jezsuiták.
A Kisebb Testvérek Szent István Királyról elnevezett Erdélyi Rendtartománya február 3–7. között tartja káptalani gyűlését a csíksomlyói kegyhelyen. Ez az esemény meghatározó pillanat a rendtartomány életében, hiszen a testvérek közösen tekintenek vissza az elmúlt évek eseményeire, és együtt gondolkodnak a jövőbeli irányokról.
Szalézi Szent Ferenc, akinek liturgikus emléknapját január 24-én ünnepeljük, nemcsak szóban, hanem nyomtatott formában is terjesztette prédikációit. Ha kellett, röpiratok segítségével hirdette a katolicizmust, így nem csoda, hogy a szent életű Ferencet a katolikus egyház a zsurnaliszták és írók védőszentjeként is tiszteli. A reformáció és a vallásháborúk korszakában a meggyőzés és a szelíd szeretet erejében hitt, a puskapor „szaga és íze” a pokol tüzére emlékeztette a genfi püspököt.
Bővebben: Szelídséggel és mézzel térített Szalézi Szent Ferenc