Január 7-e gyászos emlékezetű és kitörölhetetlen nap nemcsak Madéfalva hanem az egész székelység történetében. A madéfalvi veszedelem, a Siculicidium emléknapja.
A gyóntatószékből kilépve sokszor töprengek: „Jól csináltam? Elég konkrét, elég őszinte voltam?” Elhatároztam, hogy megkérdezem a legtapasztaltabbakat: a gyóntatókat.
Alig egy órával az újév köszöntése után hatalmas tűz ütött ki egy 146 éves amszterdami műemlék-templomban, amelynek tornya összeomlott. Olyan sűrű füst lepte be a környéket, hogy a hatóságok vészhelyzetet hirdettek. A környező házak lakóit is ki kellett menekíteni. A tűz oka egyelőre ismeretlen, de a gyanú szerint tűzijáték-rakéta lobbanthatta lángra a tetőszerkezetet.
Lehet-e, érdemes-e „egy szuszra” végigolvasni a Bibliát? Kell-e hozzá módszer, közösség, magyarázat – vagy elég, ha hagyjuk megszólítani magunkat? Fábry Kornél, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke egyéves bibliaolvasó zarándokútra hív, és személyes tapasztalatain keresztül beszél a Szentírás erejéről, nehézségeiről, valamint arról, hogy miért nincs még egy könyv, amely ennyire aktuális tudna lenni.
Aprószentek napja a Krisztusért mártírhalált halt betlehemi kisdedek emlékünnepe, azoké, akiket Heródes a gyermek Krisztus keresésekor megöletett. A fiúgyermekek megvesszõzésének szokását a betlehemi kisdedek szenvedéseire vetítik vissza, a lányokét pedig azzal magyarázzák, hogy Betlehemben a fiúgyermekek haltak meg, és ezért ilyenkor a lányoknak kell szenvedni. A vesszõzés szokásának kettõs magyarázata van: egyrészt pogány termékenység- és egészségvarázslással függ össze, másrészt a bibliai történettel kapcsolatos. A világi források már a 15. századtól tudósítanak a vesszőzésrõl, az egyház a 16. században említi a vesszők megszentelését. Az ilyen vessző vagy belőle font korbács a betegséget hárította el.