HAMVAZÓSZERDA

b_300_300_16777215_00_images_stories_Szent_Unnepek_53521628_2721962714487160_3108358924076580864_n.jpgAmikor böjtöltök, ne öltsetek olyan ábrázatot, mint a képmutatók, akik komorrá változtatják arcukat, hogy lássák böjtölésük! Bizony mondom nektek: megkapták jutalmukat. Te, amikor böjtölsz, kend meg fejedet és mosd meg arcodat, hogy ne lássák rajtad az emberek, hogy böjtölsz, hanem csak Atyád, aki a rejtekben is ott van! Akkor Atyád, aki a rejtekben is lát, megjutalmaz.

(Mt 6, 16-18)

 

 
 
OLVASMÁNY Joel próféta könyvéből 
Isten büntető ítélete gyakran buzdítás a hozzá való őszinte visszatérésre. Megtérésünk gyökeres, komoly cselekedet legyen!
A bűnbánatra így figyelmeztet a próféta: Térjetek meg! Teljes szívetekből hozzám térjetek! Böjtöljetek, hangos szóval sirassátok bűneiteket! A szíveteket szaggassátok meg, és ne a ruhátokat; keressétek Isteneteket, Uratokat! Ő jóságos és irgalmas, türelemmel gyógyítgatja sebeiteket. Ki tudja, hátha visszatér és újra megbocsát, s áldás fakad a nyomában; így az Úr, a ti Istenetek elfogadja majd étel- s italáldozataitokat. Fújjatok meg minden harsonát a szent hegyen! Üdvös böjtöt is hirdessetek! Népemet gyűjtsétek egybe, szent közösséggé legyen! Hívjátok az öregeket, hozzátok a gyermekeket, még a csecsemőket is! Nászházát hagyja el most a vőlegény, és a menyasszony is! A papok, az Úr szolgái, hangos szóval sírjanak, az előcsarnok és az oltár között így kiáltsanak: „Könyörülj, Uram, könyörülj népeden, ne tűrj ilyen gyalázatot örökségeden! Ne uralkodjanak rajtunk pogány nemzetek! Ne mondhassák gúnyolódva: »Hol van hát Istenetek?«” Erre az Úr féltő szeretettel tekintett országára, és népének megkegyelmezett.
Ez az Isten igéje. 
Joel 2,12-18
SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a korintusiakhoz írt második leveléből 
Itt az alkalmas idő, hogy kiengesztelődjünk Istennel. 
Testvéreim! 
Krisztus követségében járunk. Isten maga buzdít titeket általunk.
Krisztus nevében kérlek, engesztelődjetek ki az Istennel! Ő a bűn hordozójává tette értünk azt, aki bűnt nem ismert (Jézust), hogy általa Isten igaz voltának részesei legyünk.
Mint az ő munkatársai, figyelmeztetünk titeket, hogy Isten kegyelmét ne vegyétek hiába. Azt mondja ugyanis az Úr: „Amikor az időt alkalmasnak látom, meghallgatlak, és ha eljön az üdvösség napja, segítek rajtad.” Nézzétek, most van itt az alkalmas idő! Most van itt az üdvösség napja.
Ez az Isten igéje. 
2Kor 5,20-6,2
† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből 
Jó cselekedeteinkkel ne az emberek elismerését keressük, hanem egyedül Istentől várjunk értük jutalmat! 
A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz:
Vigyázzatok! Jótetteitekkel ne hivalkodjatok az emberek előtt, mert így a mennyei Atyától nem kaptok értük jutalmat. Amikor tehát alamizsnát osztasz, ne kürtöltess magad előtt, mint a képmutatók teszik a zsinagógákban és az utcákon, hogy dicsérjék őket az emberek! Bizony mondom nektek, ezzel már meg is kapták jutalmukat. Amikor te adsz alamizsnát, ne tudja bal kezed, mit cselekszik a jobb kezed, hogy adományod rejtekben legyen, és akkor Atyád jutalmaz meg érte, aki lát téged a rejtekben is.
Amikor pedig imádkoztok, ne legyetek olyanok, mint a képmutatók, akik szeretnek az emberek szeme láttára a zsinagógákban és az utcasarkokon állva imádkozni! Bizony mondom nektek, már meg is kapták jutalmukat. Amikor imádkozol, menj be a szobádba, és zárt ajtó mögött, a rejtekben imádkozzál Atyádhoz! Atyád, aki a rejtekben is lát, megfizet neked.
Amikor böjtöltök, ne legyetek mogorvák, mint a képmutatók! Keserű arcot mutatnak, hogy az emberek meglássák rajtuk a böjtölést. Bizony mondom nektek, ezzel már meg is kapták jutalmukat. Amikor te böjtölsz, illatosítsd be hajadat és mosd meg arcodat, hogy az emberek ne vegyék észre böjtölésedet, csak Atyád, aki a rejtekben jelen van! Atyád, aki a rejtekben is lát, megfizet neked.
Ezek az evangélium igéi. 
Mt 6,1-6.16-18
A HÉT BŰNBÁNATI ZSOLTÁR
I.
6. zsoltár - A megtört szívű ember az Úr irgalmát kéri
Uram, ne büntess haragodban, *
felindulásodban ne sújts engem!
Könyörülj rajtam, Uram, mert elernyedtem, * 
minden csontom remeg, gyógyíts meg, Uram!
A lelkem is mélyen megrendült, * 
és te, Uram, még meddig késel?
Fordulj felém, Uram, ments meg, *
szabadíts meg, mert te irgalmas vagy!
A holtak közt nincs, aki rólad emlékezzek, * 
a holtak országában ki dicsőít téged?
Elfáradtam a sóhajtozásban, +
éjjelente könnyekkel áztatom ágyamat, * 
könnyeimmel öntözöm fekvőhelyemet.
Szemem a bánattól elhomályosult, * 
sok ellenségem miatt őszülök.
Ti, gonosztevőt, távozzatok tőlem, * 
hangos sírásomat az Úr meghallotta.
Meghallgatta az Úr könyörgésemet, *
és imádságomat elfogadta.
Megzavarodva piruljanak ellenségeim; *
és nagy szégyenükben futva meneküljenek.
II.
31. zsoltár - Boldog, aki bűnbocsánatot nyert
Boldog, akinek gonoszsága megbocsátva, *
és akinek bűnét eltörölték.
Boldog az, akinek az Úr nem számítja be vétkét, *
és akinek lelke hamisság nélkül való.
Elhallgattam, csontjaim is kiszáradtak, *
míg egész nap kiáltoztam.
Éjjel-nappal érzem kezed súlyát, *
életerőm kiszáradt, 
mintha forró nyár heve tikkasztana.
Bűnömet eléd tártam, *
nem rejtettem el vétkemet előled, így szóltam:
„Megvallom az Úrnak gonoszságomat!” *
És te megbocsátottad vétkemet.
Ezért fohászkodik hozzád az igaz ember *
a megpróbáltatás idején.
Ha nagy vizek áradnak is, *
őt el nem érik.
Te vagy menedékem, 
megóvsz engem a gyötrelemtől, *
a szabadulás ujjongásával veszel körül.
„Értelmet adok neked, és megtanítalak a helyes útra, *
szemem rajtad nyugszik.
Ne úgy élj, mint a ló vagy az öszvér, *
azokban nincs értelem, fék és kantár kell nekik; 
különben, ha be akarnád fogni őket, *
még csak nem is közelítenének hozzád."
Sok szenvedés vár a gonoszokra, *
de aki az Úrban bízik, azt ő szeretettel veszi körül.
Igazak, vigadjatok és ujjongjatok az Úrban, *
és örvendjen minden tiszta szívű!
III.
37. zsoltár - Végveszélybe került bűnös könyörgése
Uram, ne feddj meg felindulásodban, *
és ne büntess haragodban, 
mert nyilaid belém hatoltak, *
és rám nehezedett kezed.
Nincs testemen ép hely, mert haragszol énrám, *
nincs nyugta csontjaimnak, 
mert sok a vétkem.
Gonoszságaim fejemre gyűltek, *
súlyos teherként nehezednek rám.
Üszkösödnek gennyedt sebeim *
oktalanságom miatt. 
Nyomorúságomban meggörnyedtem, *
naphosszat szomorúan járok-kelek.
Ágyékomat gyulladás gyötri, *
nincs testemben semmi épség. 
Elgyöngültem, és levert vagyok, *
keserűen jajgatok szívem fájdalmában.
Uram, előtted van minden kívánságom, *
nincs elrejtve előtted sóhajom. 
Reszket a szívem, elhagy az erőm, *
elhomályosul szemem világa.
Barátaim és szeretteim 
dermedten állnak bajom előtt, *
rokonaim messze maradnak.
Csapdát állítanak, akik vesztemre törnek, + 
rosszakaróim álnokul szólnak, *
és egész nap cselt szőnek ellenem.
Én meg, mint egy süket, semmit sem hallok, * 
mint egy néma, nem nyitom föl számat.
Olyan vagyok, mint aki nem hall, * 
mint aki nem tud válaszolni.
Mert, Uram, én benned remélek, *
meg is hallgatsz, Uram, Istenem,
Így szóltam ugyanis: 
„Rajtam senki ne nevessen, *
és ha lábam tantorul, senki se dicsekedjék!"
Mert már a bukás küszöbén állok, *
a szenvedés nem marad el tőlem.
Ezért gonoszságomat őszintén megvallom, *
és bánkódom bűneim miatt.
Ellenségeim azonban erősebbek nálam, *
és sokan vannak, akik gonoszul gyűlölnek engem. 
Rágalmaznak, és a jóért rosszal fizetnek, *
mivel mindig a jót akarom.
Ne hagyj magamra, én Uram, *
Istenem, ne távozz el tőlem! 
Siess, oltalmazz engem, *
Uram, én menedékem!
IV.
50. zsoltár - Könyörülj rajtam, Istenem!
Könyörülj rajtam, Istenem, *
szerető jóságod szerint, 
és minthogy mérhetetlen a te irgalmad, *
gonoszságomat töröld le rólam! 
Mosd le bűnömet teljesen, *
és vétkemtől tisztíts meg engem!
Gonoszságomat belátom, *
bűnöm előttem lebeg szüntelen. 
Egyedül csak ellened vetkeztem, *
ami színed előtt gonosz, olyat tettem. 
Te feddhetetlen vagy döntéseidben, *
és igazságos, amikor ítélsz.
íme, én bűnben születtem, *
anyám már vétekben fogant engem.
Te pedig a szívben élő hűséget kedveled, *
és kinyilatkoztattad nekem bölcsességed titkait.
Hints meg izsóppal, és tiszta leszek, *
moss meg, és fehérebb leszek, mint a hó!
Add, hogy vidámságot és örömet halljak, * 
hadd örvendezzenek megtört csontjaim!
Fordítsd el bűneimtől arcodat, *
és töröld el minden vétkem.
Tiszta szívet teremts bennem, Istenem, *
új és erős lelket onts belém!
Ne taszíts el színed elől, *
és szent lelkedet ne vond meg tőlem! 
Add meg újra az üdvösség örömét, *
a készséges lelkületet erősítsd bennem!
A vétkeseknek megmutatom utadat, *
és a bűnösök hozzád térnek.
Ments meg a vérontástól, Isten, szabadító Istenem, *
igazságosságodat ujjongva hirdeti nyelvem.
Nyisd meg, Uram, ajkamat, *
hogy dicséretedet hirdesse szavam!
Hiszen te a véres áldozatot nem kedveled, *
s ha égőáldozatot hoznék, nem vennéd szívesen. 
Isten előtt kedves áldozat a megtört lélek, *
te nem veted meg a töredelmes és alázatos szívet.
Jóságodban, Uram, tégy jót Sionnal, *
építsd fel újra Jeruzsálem falait!
Akkor majd neked tetsző áldozatot hoznak eléd, * 
és oltárodon fiatal tulkokat áldoznak.
V.
101. zsoltár  - Száműzöttek imája
Uram, hallgasd meg könyörgésemet, *
és kiáltásom jusson eléd!
Ne rejtsd el előlem arcodat; +
megpróbáltatásom napján *
fordítsd felém füledet! 
Amikor csak segítségül hívlak, *
sietve hallgass meg engem!
Napjaim elenyésznek, mint a füst, * 
csontjaim, mint a parázs, izzanak.
Szívem olyan, mint a lekaszált és kiszáradt fű, *
kenyeremet megenni is elfelejtem. 
Hangos sóhajtozásom közben *
húsom csontomra sorvadt. 
Hasonlóvá lettem a sivatagi pelikánhoz, *
olyan vagyok, mint a romokon ülő bagoly.
És úgy virrasztok, *
mint a magányos veréb a háztetőn.
Ellenségeim egész nap gyaláznak, * 
akik egykor dicsértek, most nevemmel átkozódnak.
Kenyér helyett hamut eszem, *
és italomat könnyel vegyítem 
haragod és neheztelésed miatt, *
mert magasba emeltél, és most földre sújtasz. 
Napjaim olyanok, mint a megnyúlt árnyék, *
és én, mint a fű, elszáradok.
De te, Uram, őröltre megmaradsz, *
és emléked is él nemzedékről nemzedékre.
Kelj fel, és könyörülj meg Sionon, *
mert eljött az idő, hogy megkönyörülj rajta.
Még köveiben is gyönyörködnek szolgáid, * 
romjain is szánakoznak.
A nemzetek félve tisztelik majd nevedet, Uram, *
és minden király vallja dicsőségedet; 
mert felépíti az Úr Siont,*
és megjelenik dicsőségben.
A szegényeit imádságát meghallgatja, *
és nem veti meg könyörgésüket.
írják le mindezt az eljövendő nemzedéknek, * 
a születendő nép is magasztalja az Urat:
Mert letekint szentélyének magasából, *
az Úr az égből földünkre tekintett,
hogy meghallja a rabok sóhaját, *
és megmentse a halálra szántakat; 
hogy hirdessék az Úr nevét Sionban, *
és Jeruzsálemben dicsőségét, 
mikor majd a népek egybegyűlnek, *
és az országok, hogy szolgáljanak az Úrnak.
Erőm megtört az úton, *
megrövidültek napjaim.
De így fohászkodom: Istenem, +
ne ragadj el életem delén, *
a te éveid nemzedékről nemzedékre tartanak. 
Kezdetben te alkottad a földet, *
és az ég is a te kezed műve.
Ezek elenyésznek, de te megmaradsz, +
elavulnak, mint a ruha, *
változnak, mert mint az öltözetet váltod őket.
Te azonban ugyanaz maradsz, *
és éveid el nem fogynak. 
Szolgáid fiai itt lakhatnak, *
és ivadékuk színed előtt biztonságban él."
VI.
129. zsoltár - A mélységből kiáltok
A mélységből kiáltok, Uram, hozzád, * 
Istenem, figyelj a szómra!
Fordulj felém, és hallgass figyelmesen * 
könyörgésem hangos szavára!
Ha bűneinket, Uram, felrovod, *
Uram, ki az, alti előtted megállhat? 
De nálad bocsánatot nyer a vétek, *
ezért félve tisztelünk téged.
Remélek az Úrban, benne remél a lelkem, *
és bízom ígéretében.
Lelkem várja az Urat, *
jobban, mint éji őr a hajnalt.
Bizony, jobban, mint éji őr a hajnalt, *
várja Izrael az Urat,
mert az Úrnál van az irgalom, *
és bőséges a megváltás nála. 
Választott népét ő váltja meg *
minden bűnétől.
VII.
142. zsoltár - Imádság megpróbáltatások idején
Hallgasd meg, Uram, imádságomat, +
te hűséges vagy, figyelj könyörgő szavamra, *
igazságos vagy, hallgass meg engem!
Ne szállj perbe szolgáddal, *
színed előtt egy élő sem mondható igaznak.
Az ellenség üldözőbe vett, +
életemet a földre tiporja, *
sötétségbe taszít, mint a régen megholtakat. 
Egészen elcsügged a lelkem, *
és a szívem is megdermed bennem.
A régmúlt napokra emlékezem, +
végiggondolom minden tettedet, *
elmélkedem azon, amit kezed művelt. 
Kezemet feléd tárom, *
mint a kiszikkadt föld, lelkem utánad eped.
Siess, hallgass meg, Uram, *
már a lelkem is eleped. 
Ne rejtsd el előlem arcodat, *
nehogy olyan legyek, mint akik a sírba szállnak. 
Hadd halljam minden reggel, hogy jóságos vagy, *
mert csak benned bízom.
Mutasd meg, melyik úton járjak, *
mert hozzád vágyódik a lelkem.
Ellenségeimtől ments meg, Uram, *
nálad keresek oltalmat.
Taníts meg akaratod teljesítésére, +
mert te vagy az én Istenem. *
Jó lelked vezessen az egyenes úton.
Neved miatt, Uram, életemet tartsd meg, *
gyötrelmeimből a te igazságod szerint 
vezess ki engem!
Irgalmadban semmisítsd meg ellenségemet, + 
tedd ártalmatlanná, akik szorongatják a lelkem, * 
mert, nézd, én a te szolgád vagyok.

Hírlevél



HTML formátum?

Joomla Extensions powered by Joobi

Böjte Csaba ofm gondolata

Ma 2019. július 18. csütörtök, Frigyes napja van. Holnap Emília napja lesz.

Magnificat donate

Szeretettel köszönöm a gyermekeink nevében az adományt! Csaba t.

Amount: 

Szentferencalapitvany.org

Nap Szentje

Keresés

Belépés

Ablak a végtelenre

Nőnek lenni...

Nőnek lenni nem lehetett könnyű abban a korban amiatt sem, mert ha a falu népe, a közösség megorrolt valakire, könnyen ráfoghatták, hogy boszorkány.
Bővebben...

Ablak a végtelenre Android-on

Android okostelefonon és tableten is elérhető az Ablak a végtelenre című könyv napi kis adagokban.
Az app letölthető a Google Play-ből.

Pillanatkép

Facebook

Twitter

Facebook

Google Plus

YouTube