Szeretettel hívlak, várlak, gyertek el!

b_300_300_16777215_00_images_stories_Igaz_Tortenelem_blog178-106.JPGAz idén október 22-én szeretnénk kimenni gyalog Hátszeg városából az Erdély Vaskapujához, hogy megemlékezzünk az 1442- Zajkányi csatáról! Szeretettel hívlak, várlak, gyertek el, Emlékezzünk együtt imádságos szeretettel a magyar - román összefogásra, mely megvédte térségünket akkor a pusztulástól! 

Szeretettel, 

Csaba t.
Vaskapui, vagy zajkányi csata
„Higgyétek el, bajtársaim, semmiféle vakmerőség nem késztetett volna arra, hogy ezzel az irdatlan tömeggel szembeszálljak, ha a szükség nem kényszerít rá, ha nem önt belém reményt hűségetek és virtusotok, amely régóta ismerek, és nem lelkesít elsősorban Jézus Krisztus kegyelmes lelke, aki minket szánt e szent katonáskodásra, és azt akarta, hogy nevéért a ti jobbotok álljon bosszút. „ Bonfini
A zajkányi csata 1442. szeptember 6.
Tekintsünk egy kicsit vissza, hogy mik is az előzményei Hunyadi János vajda, és Seháb ed Dihn török bég, a Ialomita folyó völgyében vívott csatájának!
A Hunyadi János és Újlaki Miklós erdélyi vajdák vezette magyar sereg előbb vereséget szenved Marosszentimrénél, majd pár nappal később fényes győzelmet arat a szebeni csatában Mezid bég többszörös túlerőben lévő csapatai ellen az év márciusában. A hadakozás nem ért véget a török sereg szétverésével. A magyar had gyorsan benyomul Havasalföldre Vlad Dracul megbüntetésére, amiért átengedte a török csapatokat a földjén Magyarország felé. A kegyetlenségéről ismert vajdát megbuktatják, és a helyébe a magyarbarát II. Basarabot teszik. Minderre az év áprilisában került sor. A Felvidéken és a Dunántúlon a helyzet változatlan. Ulászló és Erzsébet hadakozik egymással, mindkettő jogot formálva magának, illetve gyermekének a magyar trónra.
Május-augusztus a IV. Eugenius (IV. Jenő) pápa által Magyarországra küldött Giuliano Cesarini bíboros, pápai legátus, rendkívüli követ közvetítésével megkezdődnek a béketárgyalások Ulászló és Erzsébet között.
Augusztus második felében a török bosszúhadjárat már Havaselvét dúlja és pusztítja. Az erdélyi csapatokat mozgósítják, Hunyadi parancsára a lakosság a hegyekbe és a mocsarakba menekül, ő maga pedig a Kárpátokon a Tömösi-szorosnál átkel a seregével, és „elé megy” a törököknek déli irányba, a Ialomita folyó mentén. Seháb ed Dihn ruméliai beglerbég szpáhijai egyre messzebb kénytelenek elszakadni a főseregtől, hogy élelmet találjanak. A török kémek szeptember első napjaiban jelentik, hogy Hunjadi Gelijor, de a magyar had jóval kisebb, mint a török. A fővezér éjszakára megerősíti a tábort rajtaütéstől tartva, így érkezik el a szeptember hatodika.
Az ütközet:
Amikor a magyarok közel értek a törökökhöz mindkettő felállította a csatarendet. Seháb ed Dhin középre a birodalom elit katonáit, a szultáni testőrséget is adó janicsárokat állította. A két szárnyát pedig a gyorsan mozgó szpáhikkal erősítette meg, hogy létszámfölényét kihasználva bekerítéssel próbálkozzon, ha a helyzet úgy hozza. Hunyadi a páncélos lovasságára és székely lovasságba helyezte bizalmát. Úgy tervezte, hogy a páncélos rohammal kettévágja az ellenség sorait addig, amíg a könnyűlovasság fedezi a széleket, és ha elérkezettnek látja az időt, beveti azt, amivel a törökök eddig még soha nem találkoztak…
A lelkesítő beszédek után mi támadtunk a törökökre. Roppant heves küzdelemben a magyar lovasroham kettészakította a török arcvonalat, ékként választva el egymástól a szpáhi lovasságot és a gyalogos janicsárokat. A széleken a harc váltakozó sikerrel folyt, de a hosszú küzdelem és a túlerő lassan kezdett felülkerekedni a harcoló keresztényeken. A vasba öltözött lovasok viszont roppant érzékeny veszteségeket okoztak a törököknek. A küzdelem a negyedik órába lépett, amikor a muzulmán vezér, hogy megakadályozza néhány egysége megfutását, és az egész csatarend felbomlását, bevetette a tartalékot.
A friss erő új lendületet adott az oszmánoknak. Hunyadi látta viszont, hogy most már minden török rész vesz a küzdelemben. Parancsot adott a katonáinak a rendezett, harcolva való visszavonulásra, és egy futárt szalajtott a magyar táborba a tartalékokért. Ez volt a csata döntő pillanata. Jankula vajda gyalogsága és a huszita harci szekerek balról nagy ívben átkarolták a török oszlopokat, oldalról és hátulról ágyú és puskatüzet és nyílzáport zúdítva rájuk. Itt meginogtak az addig oroszlánként küzdő hitharcosok. Az arcvonalak kissé eltávolodtak egymástól, de az oldalukban és a hátukban ott voltak a szekerek és a gyalogság tűzfegyverei tizedelték őket, a szekereken ügyelve arra, hogy ne sortüzeket lőjenek, hanem folyamatosan tüzelve állandóan dörögjenek az ágyúk. A pillanatot megragadva Hunyadi rohamot vezényelt és parancsot adott a harci szekereknek, hogy szorosabbra fogják a hurkot a bekerítettek körül. A magyarok pedig újult erővel rontanak azokra, aki hódítani jöttek. Seháb ed Dihn ruméliai beglerbég, az európai török hadak főparancsnoka, csak a janicsárok gyűrűjében nyert egérutat a csatamezőről.
Összegzés:
Bonfini mester részletes és pontos leírást ad az ütközetről. Bár ő a Vaskapu közelébe helyezi a csatát, addig a magyar hadtörténelemben zajkányi csata néven ismerik. A török most nem rabolni, fosztogatni érkezett Magyarországra, hanem hódítani. II. Murád szultánt ezekben az időkben már igen bosszantották a sorozatos vereségek, amiket a Hunyadi vezette seregek mértek rá. Emlékezzünk vissza egy kicsit! 1439. bár Vég-Szendrő elesik, de János ekkor még szörényi bán csapatai folyamatos rácsapásaikkal megakadályozzák Nándor Alba ostromát. 1440-ben, a város ostroma és diadala. 1442 tavaszán az út a vereségtől a szebeni győzelemig.1442 szeptemberében a török sereg elitje érkezett a határainkhoz, hogy a magyarok harcának a végére pontot tegyenek. 5000 foglyot, 200 zászlót, és rengeteg zsákmány és gazdagság lett a harcot túlélő magyar és oláh katonák jutalma. Hunyadi ezzel a győzelemmel látta elérkezettnek az idejét, hogy támadó hadműveleteket vezényeljen mélyen a török területekre, reményt és segítséget nyújtva a leigázott balkáni népeknek. Jankó vajda seregei az év novemberében még megsemmisítenek egy török sereget Rácországban, majd egy hónappal később Bulgáriába csörögnek a magyar fegyverek. Az erdélyi társvajda benyomul és felprédálja Vidint. Török erődöket éget fel, és útja során rengeteg keresztény foglyot szabadít ki. Magyar és havasalföldi csapataival szétver egy tizenkétezres török sereget is. Ezek a sikerek is bizonyítják, hogy a török, bár nagyon jól szervezett hadsereg, de nem legyőzhetetlen. A következő évben Cesarini bíboros a pápával egyetértésben keresztes hadjáratot kezd szervezni a pogány kiűzésére Európából. Ígéretekben nincs hiány, de a későbbiekben újra megtanuljuk mit is jelentenek a nyugati ígéretek akkor, amikor a magyar szekerek elakadnak a földi pokolban a Zlatica-hágónál…
Forrás:
Antonio Bonfini: A magyar történelem tizedei. Harmadik tized, ötödik könyv. Balassi kiadó, fordította Kulcsár Péter.
Bán Mór: Hunyadi hatodik könyv A holló háborúja. Ialomita fejezet.
Következik: A hosszú hadjárat.
www.tortenelmiportre.blog.hu