„Isten, mint egy gondos anya, jól feltarisznyált minket, és hiszem, hogy megadott mindent, amire földi vándorutunkon szükségünk lehet. A tarisznyánkat nem egyszer tömte tele, és hogyha elfogy belőle az elemózsia, hagyja, hogy szépen éhen haljunk, hanem azzal tölti meg, amire éppen szükségünk van. Biztatok mindenkit, bátran nyúljon be a tarisznya mélyébe, jól kotorja meg az alját, mert biztosak lehetünk abban, hogy ha Isten egy feladat elé állít, akkor az annak elvégzéséhez szükséges talentumokat is megadja.” (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)
Századunk leprája az elmagányosodás. Először csak apró tünetek jelentkeznek, de ha nem teszünk ellene, a magány zárkózottá tesz, eltávolít az embertársainktól és a bennünket végtelenül szerető Istentől is. Küzdjünk ellene!! Ahogy minden évben, az idén is karácsony és újév között szeretettel hívjuk a dévai ferences kolostorba azokat, akik velünk szeretnének megemlékezni a karácsonyi megtestesülés csodájáról és átlépni imádságos békében egy új esztendőbe. Jézus Krisztus bennünket választott, közénk jött, megszólíthatóvá, megérinthetővé vált a betlehemi barlangban, mellettünk döntött, egyszóval bízik bennünk, hiszi, hogy képesek vagyunk számára is, de egymás számára is jó testvéreké válni. 