Nagyon büszke vagyok Rádura, dévai nagyfiamra és az ő gyönyörű gondolataira! 
Isten adja, hogy minden pedagógus ilyen szép levelet kapjon a nagyranőtt gyermekeitől!! Imádságos szeretettel gondolok e szép napon mindazokra akik nevelők voltak a Szent Ferenc Alapítványnál az elmúlt 30 évben, 
Sokat töprengtem az elmúlt napokban történteken és nem bírom ki szó nélkül. Amint sokan tudjátok 10 évig vezettem a nagyszalontai Gyermekotthont, ami a Dévai Szent Ferenc Alapítvány nagycsaládjába tartozik. Két éve már nem dolgozom az otthonban. A tíz év alatt nagyon sok tapasztalatot, jó és rossz élményt szereztem, nagyon sok embert megismertem. Azt tiszta lelkiismerettel elmondhatom, hogy mindig a gyermekek jóléte és biztonsága volt fontos nekem és kis csapatom számára. A tíz év alatt sok rendezvényen, továbbképzőn és lelkigyakorlaton vettünk részt, ezért nagyon sok munkatársammal életre szóló barátságok alakultak ki. Nagyon sok erdélyi gyermekotthonunkban jártam és azt láttam, hogy mindenhol megvan a jólét is, meg a nehézség is. 
Blanka vagyok, 22 éves, édesanya, feleség, egyetemista 
Jó ilyen levelet kapni, ki is teszem büszke örömmel az ablakba!! 
Vendégünk Kovács Annamária, Böjte atya alapítványának egykori neveltje. Szót kértek és kaptak, mi csak kötelességünknek teszünk eleget, hogy erre lehetőséget biztosítunk.
A Hitéletben Balázs Attila Karczagi Anna Iringó szociális munkással beszélget a hátrányos helyzetű gyerekek és a hajléktalanok között végzett szolgálatáról.
Volt szigor, de atyai szeretettel - így beszél Böjte Csabáról egyik patronáltja, akinek gyerekei az atyát is nagypapájuknak tekintik.
Kedves Atyám,