„Az emberré válás nagyon fontos része, hogy miután megtapasztaltuk a gyermeklét gondtalan, játékos korszakát, majd megtapasztaljuk az ifjúkor világot felfedező, lüktető erejét testünkben, lelkünkben, továbbhaladjunk, és elkötelezett kapcsolatban, a házasságban társunkkal felfedezzük egymás lelkét, testét, azt is, hogy milyen csodálatos édesanyának, édesapának lenni, megtapasztaljuk azt a gyöngéd szeretetet is, amit ember csak a gyermekétől kaphat meg. Ez az élet rendje. Majd eljön az az idő, mikor a gyermekeink gyermekeinek is tudunk örvendeni, és hálás szívvel tudunk nézni Isten legcsodálatosabb ajándékára, a megszületett életre.” (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)
Ha Isten feladatot bíz rám, ne fizetséget, ne köszönetet várjak ! Nekem kell megköszönnöm Istennek, hogy méltónak talált arra , hogy árva gyermekeit megmenthetem. Méltónak találtál arra Uram, hogy beteget gyógyítsak , gyermeket oktassak, házat tervezzek. Végezzem a dolgomat . Milyen szép lenne , ha ez a lelkület átjárná a magyar társadalmat !…