A középkor embere csüggedésében, nehézségei közepette nagyon sokszor a mennyországból merített erőt, hogy kitartson a jó úton. A mai ember azért tér le olyan könnyen a szeretet útjáról, mert nem hisz abban az országban, amelyet Isten teremt azoknak, akik szeretik őt. Te mennyire hiszel Isten ígéretében, az örök életben, abban, hogy Teremtőd szeretettel vár a mennyei hazában?
Drága gyermekek! Ez az idő legyen átszőve békéért való imával és jócselekedetekkel, hogy érezhető legyen a Béke Királyára való várakozás öröme a szívetekben, a családjaitokban és a világban, amelynek nincs reménye. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra.
„Ha azt akarod, hogy az Úr közelgő ünnepét Greccióban üljük meg, úgy siess, és szorgalmasan tégy meg mindent, amit mondok neked!”
Így szólt Szent Ferenc János barátjához 1223 adventjén, arra utasítva Greccio népét, hogy elevenítsék meg a betlehemi kisded eljövetelét, és éljék át együtt Jézus Krisztus megtestesülését.
Az evangélium örömét soha semmi és senki nem veheti el tőlünk (vö. Jn 16,22). Feladataink és buzgóságunk csökkenésére nem jelenthetnek mentséget világunk és az Egyház bajai. Úgy tekintsünk rájuk, mint növekedésre serkentő kihívásokra. #EvangeliiGaudium
Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint aki életét adja barátaiért." Jn 15,13
Veronika, a hős édesanya, hosszú szenvedés után ma délután elhunyt. Két éve szörnyű döntés elé került ez az életerős, gyönyörű nő, amikor várandósan megtudta, hogy testében nem csak a magzata, de egy daganat is elkezdett fejlődni. Ő tudatosan, nagy lélekkel a gyermeke élete mellett döntött és kihordta kisfiát! A gyermek ép egészséges, lassan egy éves, de őt az orvosok erőfeszítése ellenére a testében több helyen is kiújuló daganatok elragadták!!
Imádkozzunk gyermekeiért, gyászoló férjéért és szerető családja minden tagjáért! Ugyanakkor kérjük Veronika közbenjárását az élet Uránál, hogy mi is mindig az ő példájára a szeretet, az élet mellett tudjunk dönteni!
Veronika ragyogó csillagként vezess bennünket, az önzés éjjelén át, a szeretet Istenéhez.
"... ugyanígy kezdtem el megismerni a Jóistent, és nem is csalódtam. Azt gondolom, hogy jó társ. Az, hogy én jó társ vagyok-e neki, nem tudom.”- Böjte Csaba Csender Leventének mesélt a hamarosan megjelenő "Fényből és sárból" című kötetben életéről, istenkapcsolatáról.
Istennek legyen hála, szerencsésen haza értünk Dévára! Meglátogattuk a kedves, jó Imre bátyánkat, úgy volt, hogy ő is jön velünk, de aztán indulás előtt megtorpant... majd tavasszal csak eljön Erdélybe!!
Imádságos szeretettel gondolok mindazokra, akikkel az Isteni gondviselés összehozott ezen a hosszú úton.