Az isteni alázatnak kell a szemünk előtt lebegnie, amellyel Krisztus térdre borul Jeruzsálem falai előtt, sír, hogy "hányszor próbáltalak összegyűjteni titeket, mint kotlós a szárnya alá a csibéit, de ti nem akartátok" [Lk 13,34]. A pap az az ember, aki egész életét arra szenteli, hogy odatérdeljen Jézus mellé, megölelje és azt mondja neki: "Ne búsulj, ne sírj, nézd, itt vagyok, jöttem, segítek a fránya kiscsibéket összeszedegetni, szeretlek téged, számíthatsz rám!”
Csaba testvér
...Hazaértem szerencsésen Dévára! Megérkeztem, és körbejárva számba vettem feladataimat! Mi a dolgom a következő napokban? Munkaköri leírásom nagyon egyszerű, mindig ugyanaz, de soha nem unalmas: imádni az Istent, és szeretni az itt élő felebarátaimat, mint önmagamat! Igen, szeretni, tudatosan szebbé, tisztábbá, gazdagabbá tenni a gyermekeinket, kollégáinkat, és természetesen mindazokat, akik a házunk ajtaján kopogtatnak! Nagyon fontos, hogy tudatosítsuk magunkban mikor egy hosszú út után megérkezünk: "te azért jöttél, azért vagy, hogy szeress, hogy jót tegyél, hogy sebeket gyógyíts, vigasztalj, bátoríts, erőt, lendületet adj, fényt árasztva ragyogj, mint a tartóra rakott lámpa, mindenkinek!"
Uram, Mesterem, itt vagyok fáradtan, de készen a bevetésre, a szeretetre, arra, hogy ami görbe azt kiegyenesítsem, ami elszakadt azt csendben, mielőtt bárki is észrevenné összevarrjam, és a csorba késeket megfenjem, hogy a dolgok jobban menjenek a házban! Itt vagyok Uram, hogy példádat követve áldást osztva áldássá váljak, hogy testvéreimet megszentelve, magam kicsinységében megszentelődjek, hogy mindenkinek igazi, kisebb testvérekként mindene lehessek! Kérlek Uram, segíts, hogy feladataimat miket tőled kaptam, segítségeddel jó végre is vihessem! Csodaszép utadon botladozó gyermeked.....