Istennek hála, szépen fejlődik a csíkszentsimoni Szent László Otthon! A névadó szentünk évében, 2017-ben, ez a ház három szép ajándékot is kapott: egy szabadtéri kápolnát egy magánadományozótól, aztán a képen látható trágyatárolót, a mellette lévő fedett színnel, és talán a legértékesebbet, a fedeles lovardát! Az utóbbit, ha nem is sikerült még befejezni, de azért itt is szépen haladnak a munkálatok! Hálás szívvel köszönöm mindazok segítségét, kik e nagy beruházásban mellettünk állnak!
Isten kegyelmében bízva hiszem, hogy a mezőgazdasági képzésre szakosodó kollégiumunk, Erdély számára sok - sok nagyszerű szakembert fog nevelni! Úgy döntöttünk, hogy a szülőföldünkön, itthon maradunk, és azt szeretném, ha a fiataljaink kezébe olyan szakképzést tudnánk adni, ami lehetővé tenné számukra, hogy becsületes munkából a maguk és családjuk számára megélhetést biztosítsanak! Úgy érzem, hogy a Szent László Kollégium már túlmutat a Szent Ferenc Alapítvány gyermekvédelmi tevékenységén, ezért is keressük azt a lehetőséget, ami megengedi kollégiumunknak, hogy még szélesebbre nyissuk a tanulásra vágyó diákok előtt az ajtónkat!
Szeretettel,
Csaba t.
A karácsony mindannyiunk számára ünnep lehet . Nem egy múltbeli eseményt ünneplünk, hanem az örök életet, az örök Istennel való találkozást . Mindnyájan lehetünk pásztorok, napkeleti bölcsek, és a te otthonod betlehemi barlang lesz, benne az Élettel , ha kitárod szívedet Krisztus felé.
Csaba testvér
“Három gyermekünk is volt egy családból, ahol az apuka és az anyuka egy garázsban élt. Hajléktalanok voltak, teljesen lecsúszott egzisztenciák, ezért nem erőst akartam hazaengedni a gyerekeket a vakációra, de ők nagyon kérleltek. Gondoltam, akkor elviszem, és este visszahozom őket. Délután mentem értük, már félhomály volt. A garázsba nem volt bevezetve a villany, két nagy vasajtó, középen szerelőgödör, egy ágy, az ágyban a három gyerek az anyukához bújva. A plafonon kicsapódott a lehelet, és vízcseppek formájában hullt a hideg betonra… Nem láttam semmi nyomát annak, hogy karácsonyra vagy szilveszterre készülődtek volna. Hideg volt és sötét. Az apuka állt az ágy mellett, gyűrögette a kalapját, az anyuka nyakában pedig ott csüngött a három gyerek. Szóltam, hogy »gyerekek, gyertek, megyünk vissza Dévára«.
Ők persze tudták, hogy várja őket a meleg fürdő, a szép ruha, a kölyökpezsgő, a csillagszórók, minden, ami ilyenkor belefér egy intézeti karácsonyba. És akkor az egyik kisfiú azt mondta: »Pap bácsi, nem ünnepelhetnénk inkább itthon, anyukámékkal?«
Éreztem, hogy megáll bennem valami. A gyereknek nem arra van szüksége, hogy egy csomó kütyüt odavigyenek neki talicskában, hanem arra, hogy átölelje a nyakadat, hogy megpuszild, hogy érezze azt a jóságot, ami egy szülőből árad. Egyfelől egy csomó limlom, másfelől az édesanya meleg nyaka, és semmi más. Akkor azt gondoltam, ha Isten segít, ezt minden szülőnek elmondom.”
Böjte Csaba
Fénykép: Igazgyöngy Alapítváy
2017 dec. 30-án, szombaton, 12.00 órától kipróbáljuk, hogy lehet misézni a felújított petrozsényi Jézus Szíve kápolnában!! Majd ha teljesen kész lesz meghívjuk egy szentelésre az érsek atyát!!
Ha időd engedi nagy szeretettel várunk, utána meglátogatjuk a befagyott Boli barlangot!!
Hálás szívvel,
Csaba t.
