Vágyódunk egy meghittebb , békés világ után. Vágyódunk arra, hogy szorosabban megfogjuk egymás kezét , de arra is , hogy a lelkünk ajtaján kopogtató Istent beengedjük az életünkbe . Határozottan érzek egy őszinte vágyódást az emberek szívében egy sokkal mélyebb , nyitottabb emberhez méltóbb kapcsolat rendszer után. Vágyódunk arra , hogy megmutathassuk magunkat, hogy megismerjük egymást , és, hogy teremtő Istenünkkel egy asztalhoz ülve elbeszélgessünk. Körvonalazódik egy őszinte lelki igény, egy tiszta éhség , mely magasabb rendű vágyainknak nyit utat . Hiszem, hogy mindannyian egy új korszak , egy nagy erkölcsi , lelki forradalom előtt állunk!
Imádságos szeretettel gondolok rájuk, és a közel hatezer testvérkéjükre, az új év kezdetén!! Mindannyiuknak áldott, kegyelemmel teljes új évet kívánok, sok sok szeretettel,
2018 január 1 ... Déván az új évet tűzijátékkal, majd a gyerekek énekével és egy szentmisével köszöntöttük ! Isten áldása legyen a Szent Ferenc Alapítvány apraján, nagyján, ebben az évben ! Idén lesz az alapítvány 25 éves….amikor egy ember álmából a valóság megszületett sokak segítségével. A jó Isten áldása kísérje tovább Csaba testvért az útján, munkásságában és mind- azokat akik bármilyen módon ehhez a nagy családhoz tartoznak, munkájukkal vagy támogatásukkal segítik.
Milyen jó lenne ha minden magyar család eszményképe az élet mellett döntő Szent Család volna ! Vajon hány abortusz történik csak azért , mert a gyermek nyűg , a gyermekkel gond van, mert szükség van inkább egy újabb autóra vagy valami egyébre ?! Legyen Mária ebben is példakép: igenis mindennek ellenére , mindig az élet mellett, a gyermek mellett döntök ! Kerüljön ez a döntés bármibe .
A mindennapi kenyérnél is fontosabb a remény, a jövő . A megálmodott kiút az összedölő mában életet jelent . A felseljő holnap körvonalai erőt tudnak adni. hogy ha kell , akár üres gyomorral is tovább tudjon menni az ember .
Van válasz korunk minden kérdésére! Ezért kérek mardosó éhséget , erőt , hogy erőtlen , már csak a tehetetlenségi erőtől sodródó világunkban felálljunk , kérdéseinkkel szembenézve útra keljünk és megtaláljuk Istent !
El tudom képzelni, hogy az emberiség nagy fájáról ágak fognak letörni és pusztulnak el -törtek le eddig is a történelem folyamán- de valamilyen módon ez a szent törzs kihajt !
Szívünkben olthatatlan vágyat érzünk a végtelen jóság, a végtelen szépség, a végtelen bölcsesség után! Vágyunk rá, őt keressük mindig és mindenhol! A felvilágosult emberek ezeket az értékeket itt ezen a földön önmagukban, egymásban keresik, de nem találják! Az emberek a teremtményeket istenítik, "imádják", és ezáltal a kiválasztott személyt, tárgyat csak hazug bálvánnyá silányítják, melyben csalódnak, keserűen eldobják és balgán új bálványok felé fordulnak! A keresztény ember ezeket az értékeket Istenben keresi és találja meg! Számunkra a végtelen Isten az életet adó áldott nap, melyet szeretnénk véges karjainkkal elérni, átölelni! Mi Istent imádjuk, és a teremtményeket, legyenek bármennyire szépek, jók, aranyosak, csak tiszta szívvel szeretni fogjuk! Én ezen az úton járva találtam meg lelkem nyugalmát, békéjét! Imádom az Istent és tisztelem, szeretem Teremtőm minden egyes teremtményét, a jókat, a rosszakat, a szépeket és a számomra rondának tűnőket egyaránt!
Természetesen, mindez nem csak fejben zajló döntés kell legyen, hanem meg kell jelenjen életünkben, bevásárlási szokásainkban, viselkedésünkben: egyszóval Istenünkhöz, egymáshoz, a teremtményekhez fűződő mindennapi viszonyunkban is!