III Ince pápa álmában azt látta, hogy egy igénytelen, egyszerű ember a vállaival megtámasztotta a székeshegyháza, a Lateráni bazilika omladozó falait. Szent Ferencben a nagy pápa felismerte azt az embert, aki a templom, az Egyház megmentésére hivatott.
Nyolcszáz éves álom! Lám Ferenc pápa komolyan veszi előde, III. Ince pápa felismerését! A ma egyházát nem a fényűző püspöki paloták, és nem is azok a plébániák fogják megmenteni, melyek mint drága képtárak, múzeumok vannak berendezve, hanem a krisztusi egyszerűség, szegénység, természetes jókedv, derű, és az a szeretet mellyel oda hajlunk a tanulatlan, elesett emberekhez! Ferenc pápa nagysága, hogy nemcsak felismerte, hanem ki is meri mondani, hogy van kiút, van megoldás a mai Egyháza, és az egész Világ kríziseire, gondjaira! Van egy kétezer éves recept, mely nem más, mint maga Jézus Krisztus! Igen, van egy járható nagyszerű út, melyet az evangéliumi egyszerűségben, a szegényekkel, elesettekkel vállalt szolidaritásban, irgalmas jóságban és soha soha nem lankadó reményben, élő hitben, mutatott meg nekünk a megváltónk és amelyen az ő alázatos követője Szent Ferenc is járt...
Ezen a szép  emlékünnepen, alapítványunk huszadik születésnapján, Ferenc pápa nyomába letérdelve alázattal imádkozok, egy dolgot kérve Istentől, adjon erőt nekünk egyháziaknak, de az egész világnak bátran, akár a betegnek lenyelni ezt az életadó gyógyszert Krisztus evangéliumát! Merjünk a szegénység, az egyszerűség útján járva továbbra is szolidaritást vállalni az elesettekkel, a legkisebbekkel, az elveszett századikokkal!
Szeretettel,

Csaba t.