A tegnap sétáltam a fák között! Megálltam egy magányos fa alatt, melyről az ősz, a leveleket egyenként elragadta. Bokáig álltam a halomba hullott színes levelek között. Nézelödtem a novemberi napsütésben, és a kopár fán megpillantottam, - az egyik ág hegyén, - egy ragyogó levelet. Fényképezés közben belém nyilallt József Attila kései verse! Kikerestem, elolvastam és mint egy imát, felajánlottam Pokrovszknál bekerített egyszerű katonákért! 