A hal hazája a mély víz, a tenger. A madár otthona a kék ég, az ember életeleme a szeretet! Ahhoz, hogy egészséges felnőttek legyünk, fontos, hogy gyermekkorunkban drága szüleink szeretetében fürödve, megszülessen bennünk a világ iránt egy ősbizalom! Ugyanúgy a lelki előrehaladásunk, istengyermeki életünk kiteljesedéséhez szükséges, hogy megtapasztaljuk teremtő Istenünk irántunk való végtelen szeretetét. Isten áldott jelenlétében, a szentségimádás csendjében tapasztalhatjuk meg a feltétel nélküli elfogadást, azt a határtalan irgalmas jóságot, mely atyai gyöngédséggel átölel és vezetni is akar a mindennapokban! Isten a szeretet, és ahogy a hal a tengerben, a madár a szelek szárnyán, ugyanúgy mi emberek, Istenünk mindenütt jelenlévő szeretet erőterében elmerülve élhetjük boldogan.
A Magyarok Nagyasszonyának ünnepi evangéliumban arról olvasunk, hogy Máriát meglátogatta az angyal, elbeszélgettek és Máriának született egy drága gyermeke, Jézus Krisztus, majd Fia akaratából anyja lett minden embernek, nekünk is!! Annak idején 25-évvel ezelőtt egy októberi napon engem is meglátogattak az angyalok! Az én angyalaim Bécsből jöttek, és arra biztattak, hogy merjek Igent mondani az Istennek, merjem befogadni az utcáról a gyerekeket! A 1992 őszén, 25 évvel ezelőtt, az ő adományukból kezdtük el felújítani a dévai kolostor első helységeit! Így bátran mondhatom, hogy az ők segítségükkel lettem, a kedves kollégáimmal együtt közel hat ezer gyermek nevelő apja! A mi nagycsaládunk, s annak minden egyes tagja, Isten drága ajándéka!
A "NEM ADOM FEL" alapítvány meghívására szentmisét mutattam be 2017 szeptember 30-án! Az egész rendezvény célja az volt, hogy a darabjaira hulló világunkat összefogjuk, Krisztus parancsa szerint integráljuk a leszakadó fogyatékosokat, bajban lévő, sodródó embereket!! A szentmise elmélkedésében a befogadásból fakadó örömről, gazdagságról, életről, de ennek megvalósításáról is próbáltam beszélni! Javasoltam, hogy a széthulló társadalmunk, világunk összefogására hozzanak létre egy "Integrációval foglalkozó minisztériumot", mely felnőtt képzéssel foglalkozna, "Európai Akadémiákat" létesítene, hol felkészítenék a leszakadt, sodródó csoportokat egy békés, kölcsönösen előnyös, örömteli együtt élésre!
Nem csak karjainkkal tudjuk egymást megölelni, hanem figyelmes szeretetünkkel, egy kis levéllel is! Ezért, mint egy testvéri ölelést küldöm a gyermekeinknek mondott elmélkedést!
Istennek legyen hála gyermekeinkkel, több mint 200-an elzarándokoltunk Gyulafehérvárról Marosszentimrére, oda, hol 575 évvel ezelőtt, 1442-ben Hunyadi János megütközött az Erdélybe fegyverrel betörő török sereggel! Ezen a szép napon, emlékezni, őseinktől vitézséget, bátorságot, bölcsességet tanulni szerettünk volna! Érsek atyánk buzdítása, a 15 kilométeres gyalog út, és a szentmise az ősi falak között a csatatéren mindannyiunk számára hiszem, hogy életre szóló élményt jelent!! Adná a jó Isten, hogy méltók lehessünk bátor őseinkhez, s Krisztus keresztjét magasba emelve megmaradjunk a Kárpát medencében, Európa földjén!