Csodálom Jézus Krisztust, ahogyan a földre jön, és saját kezébe veszi a dolgokat. Nem mást küld, hogy Ő fáradt cinizmussal a mennyei trónusán ülve szemlélje és kommentálja az emberiség vergődését. Ő közénk jött, és szembe ment az akkori világ sodrásával, az erőszakos, kapzsi, lusta, élvhajhász semmittevéssel.
Itt az új év, és a sok sok új feladat!! Anyánk az Egyház azt szeretné, hogy a hit évében a hitünket növeljük szeretetben. Bernardin testvérrel úgy döntöttünk, hogy a gyermek Jézust állítjuk példaképül magunk elé a tanév hátralévő részében.
Egy kedves ötven év feletti nővel utaztam, egy elvált asszonnyal, kire ilyenkor karácsony táján még nagyobb súllyal nehezedik a múltja, ezért felkeresett, tanácsot kér!