Evangélium: "A farizeusok egyszer megkérdezték Jézustól, mikor jön el az Isten országa. Ő ezt válaszolta: „Isten országa nem jön el szembetűnő módon. Nem lehet azt mondani: »Nézd, itt van, vagy amott!« Isten országa köztetek van.” Azután tanítványaihoz fordult: „Jönnek napok, amikor az Emberfiának egyetlen napját is szívesen látnátok, de nem látjátok. Mondják majd nektek: »Nézzétek, itt van, vagy amott!« Oda ne menjetek, és ne higgyétek! Mert ahogy a cikázó villám az ég egyik felétől a másikig villan, úgy jön el azon a napon az Emberfia is. Előbb azonban sokat kell szenvednie, és megvetésben kell részesülnie ettől a nemzedéktől.”

Lk 17,20–25

Utaztunk a kisbuszon, beszélgettünk, és az egyik gyermekünk megkérdezte, hogy meddig kell várni, mikor fog már Isten országa eljönni – az az ország, amelyért az Úr imájában, a Miatyánkban is imádkozunk, amikor azt mondjuk: „Jöjjön el a te Országod”. - A gond az – válaszoltam –, hogy még nagyon-nagyon sokáig kell várnunk, ha tétlenül, csak várjuk az Isten Országának eljöttét! Nem várni kell, hanem építeni, érte keményen dolgozni!!

Mit gondoltok, miért mondta Jézus a szőlősgazdáról szóló példabeszédet? Miért hangsúlyozta ki, hogy az Úr korán reggel már munkásokat keres a szürethez, de később is kimegy a piacterekre munkásokat hívni? Sőt, délben is, délután is, még a naplemente előtti órában is munkásokat keres az Úr: „Gyerekek, a szőlőmbe, gyertek, szükség van a segítségetekre!”

Isten mindent meg tudna csinálni egyedül is, de azt akarja, hogy az Ő öröme a mi örömünk is legyen. Azt akarja, hogy a világ tovább teremtésének nagy művébe ne csak bámészkodó nézelődők legyünk, hanem a tervezésben, a kivitelezésben váljunk az Ő társai!

Isten Országa akkor fog épülni, szépülni, megvalósulni, ha jó testvérekként, bizalommal, jókedvvel mi mindannyian kimegyünk az Úr szőlőjébe dolgozni. Ő hívja a fiatalokat, a középkorúakat, de az időseket is! Újból és újból hív, mert van feladat mindenkinek bőségesen.

Az egyik gyermek kíváncsian megjegyzi: de merre kell elindulni, merre van az a szőlő, amelyben vár bennünket az Úr?Jézus világosan beszél: „Én vagyok az út, az igazság és az élet!”  Jézus példájára, Jézussal induljunk el, és építsük Isten országát! Csendesedjünk el, emeljük lelkünket egy kis kötött imával, egy rózsafüzér tizeddel vagy szentírásolvasással Istenhez. Lassan szólítsuk meg Teremtőnket: Uram, mutass nekem utat, mondd mit kérsz tőlem? Bölcsen vezess, mert szeretném teljesíteni a szent akaratodat. Lelked mélyén érezni fogod,hogy mit is kér az Isten. Lehet, hogy csak annyit, hogy a szobádban tégy rendet, öntözd meg a virágokat, vagy segíts drága szüleidnek a ház körül. Lehet, hogy indítani fog, hogy tégy valami jót, légy valaki számára vigasztaló, bátorító társ! Én nagyon sokszor világosan érzem, hogy semmi mást nem kér tőlem az Isten, mint jókedvvel, viccekkel felderíteni, mosolyra igazítani a körülöttem élő emberek arcát. De az is lehet, hogy valami nagyobb dolgot kér az Úr. Tarsoly Mátyás, aki szintén nálunk nőtt fel, már kisiskolás korában arra gondolt, hogy szerzetes pap lesz, és életét túlcsorduló szeretettel a szentföldi keresztények szolgálatára szenteli. Évekbe telt, de célba ért, és most a Szentföldi ferences közösség tagjaként, szerzetes papként építi, szépíti napról napra Isten szeretetének Országát.

Igazából senki sem tudja, hogy tőled mit kér az Isten! Ezt a téged megszólító, veled bensőséges jó barátságban lévő Istennel neked kell egyeztetned. Egy dolog biztos: nincs fölösleges ember, mindannyiunk számára van feladat bőségesen. Isten előtt nincs fontos és kevésbé fontos munka.

Most egy nagy repülőgépben ülök, szállunk Kanada felé az Atlanti-óceán felett. Egy tipikus, hosszú távú utasszállító repülőgép összesen mintegy 300 000 és 500 000 közötti egyedi alkatrészből épül fel (ha a legapróbb szegecseket, csavarokat, elektromos vezetékeket és tömítéseket is mind beszámítjuk, ez a szám a milliót is elérheti!). Ahhoz, hogy ez a félelmetes szerkezet biztonságban átszelje az Atlanti-óceánt, hogy Frankfurtból Torontóba eljusson, minden egyes alkatrészre szükség van, a legeslegnagyobb hajtóműtől egészen a pilótafülke legkisebb csavarjáig. Ha egyetlen apró alkatrész hiányozna vagy meghibásodna, a gép nem emelkedhetne a magasba. Gondoljunk bele, mit jelent az összefogás?! A modern utasszálitó repülögép teljes tömege eléri a 250 000 – 350 000 kilogrammot (vagyis 250–350 tonnát is)! Fantasztikus belegondolni, hogy egy ilyen negyedmillió kilogrammnál is nehezebb acél- és alumíniumóriás képes kecsesen felemelkedni a földről, és magabiztosan repülni a felhők felett!

Pontosan ez a csodálatos párhuzam van az emberi közösségekben és az Isten Országának építésénél is: a legkisebb, látszólag legjelentéktelenebb „csavarnak” – vagyis minden egyes embernek, legyen az gyermek, vagy szülő, nevelő, mérnők, vagy kétkezi munkás, tanár vagy tanuló mindenkinek – pontosan megvan a maga helye, feladata és felelőssége ahhoz, hogy a közös út – ez az életnek nevezett repülés – Isten gyönyörű országát elérve célba érjen!

Gyere, Istenünk hív, ne egymást kritizáljuk, bántó kommenteket írogatva, hanem építsük együtt Isten gyönyörű országát,a mi közös otthonunkat! Hisz mindannyian amúgy is erre vágyunk!

Szeretettel, 

Csaba t.

Kép: Laura és Balázs mindketten a dévai otthonunkban nőttek fel, hazaköltöztek Barackosba, a gyimesi völgybe; házat építenek, gyermeket vállalnak, élik a szorgalmas, munkás életüket, és általuk Isten gyönyörű országa is épül!