Nem hiszem, hogy eleve meg lenne írva a történelem. Nem hiszem azt se, hogy sorsszerű Európa veszte vagy felemelkedése. Lehet, hogy Európát ez a mostani kudarcos nehéz időszak fogja rádöbbenteni arra, hogy össze kell fogni, talpra kell állni?! Kell-e Mohács? .....  nem tudom! Használ-e Mohács, ..... ezt sem tudom! De az biztos, hogy a megmaradásunkért küzdenünk kell, mindennapi feladatunk egymást lelkesíteni, bátorítani, a zászlót magasba emelni, és nem pánikolni, nem ijedezni, rémisztgetni egymást és magunkat.

Hunyadi János, a magyar történelem egyik legnagyobb személyisége kétszer is elindult, hogy Konstantinápolyt visszafoglalja. Hihetetlen bátorságról tesz tanúságot. A várnai csatában, látja a király fejét a török kopján. Szörnyű látvány, de Hunyadi nem adja fel s nem mondja azt, hogy esélyünk sincs, hanem újból sereget szervez, és harcolni megy. A csíksomlyói kegytemplomot 1444-ben ő alapítja. Ekkortájt Temesváron van, Délvidéknek volt a katonai parancsnoka amikor az erdélyi seregek hívják, a betörő törökök elleni harcba. Fiatal, jön lóhalálban néhány katonával, megütköznek a törökkel és vesztenek! Lépes György, Erdély püspöke elesik a marosszentimrei csatában. Fut mindenki Gyulafehérvárra, bezárkóznak a várba. Hunyadi mit csinál? Összeszedi a sereget, mond egy lelkesítő beszédet. A törökök Nagyszebent akarják ostromolni. Hunyadi terveket készít, összerakja a csapatot. Megérkeznek Temesvárról a katonái. Az emberek félve súgják egymásnak, hogy a török vezér nagy összeget tűzött ki Jankó fejére. Hunyadinak mindjárt megvan a haditerve. Öltözetét odaadja egyik vitézének, és az száz jó katonával, kemény fegyverzettel, olasz páncélzattal kiáll a török ellen. Elkezdődik a csata, a török harcvonal megbomlik, mindenki a Hunyadi fejét akarja, kapzsik a katonák, nem hallgatnak a parancsszóra! Fortéllyal, áldozatok árán győz, és utána újból és újból győz Hunyadi János. A győzelem  emlékére három templomot építtet. Egyet Marosszentimrén, egyet Tövisen, ezek a templomok ma is állnak, a harmadik templomot Csíksomlyón építette, ezt 1661-ben a tatárok elpusztították, de népünk nem csak újjáépít ezt a szentélyt, hanem imádságos jelenlétével évről évre meg is szentel a pünkösdi búcsún.

Tanuljunk Hunyadi Jánostól, ő nem azt mondja, hogy a legyőzhetetlen török  katonák elfoglalták Konstantinápolyt, Görögországot, és nekünk esélyünk sincs, hogy megvédjük magunkat. Nem!! Vannak vesztett csatái, de lám Nándorfehérvár összejött, és azt a sereget amely elfoglalta Bizáncot, azt betört fejjel megy vissza Ázsiába.

Ilyen lelkületű vezetőkre lenne szükségünk ma is, akik nem temetik Európát, hanem lelkesítve összefogják, bátorítják, és talpra állítva megvédik hitünket, kultúránkat.

Hunyadi János előtt tisztelegve, kit végakarata szerint a gyulafehérvári székesegyházba temettek, mely ma búcsús ünnepet tart, Szent Mihály emléknapján!  

Istenben bízva, 

Csaba t.

• Előző
• Tovább