Csaba testvér Zürichben

A svájci Magyar testvéreink meghívására Szent István napjára kiutaztam Zürich be, hogy együtt ünnepeljük népünk nemzeti ünnepét. Augusztus 23-én vasárnap együtt miséztem a helyi magyar misszió vezetőjével Vizauer Ferenc atyával, és három másik kedves helyi atyával. Szent Istvánt mint a mi Urunk Jézus Krisztus hiteles követőjét állítottam magunk elé, eszmény képként.

1. Jézus Krisztus nem elfogadja a világot, hanem formálja. Azt akarja, hogy mindannyian legyünk tökéletesek, mint a mi mennyei Atyánk. Szent István sem egy statikus világban akarja leélni az életét, hanem Istenben bízó lélekkel formálja, alakítja népét, országát. Nem beletörődik, hogy ilyen a világ, ilyen a mi népünk, hanem bölcs döntéseivel, törvényeivel, formálja, alakítja a Kárpátmedencei nagycsaládunkat. Neveli fiát, de az egész nemzetét, elő írja, hogy mindenki vasárnapról - vasárnapra templomba járjon, hallgassa Isten igéjét, építsenek templomokat, városokat. Tudatos nép nevelése mai napig gyümölcsöket terem.
Vajon én csak panaszkodni, nyafogni tudok a bajok, a sebek láttán, vagy bölcs stratégiát kidolgozva, kemény munkával, próbálom világomat szebbé, jobbá, igazabbá tenni?
2. Jézus Krisztus társakat, apostolokat, tanítványokat gyűjt maga mellé, hogy együtt építsék Isten országát. Szent István is megszólítja az országán átutazó Szent Gellért, és rajta kívül még nagyon sok más tanítót, mesterembert, katonát, hogy bevonja országának építésében. 
Én tudok közösséget teremteni? Világunk szebbé, lakhatóbbá formálásában, vannak-e társaim, tudok-e másokat is bevonni az álmok megálmodásába, a feladatok kivitelezésébe?
3. Jézus Krisztus önmagát, életét merte a Boldogságos Szűzre bízni Karácsony éjjelén. Szent István Nagyboldogasszonyunkra bízta koronáját, népünket.
Én merem életemet Máriára bízni, kezébe tenni terveimet családomat? Merek Mária útján járni, Máriás lélekkel élni? 
Három gondolat, melyet próbáltam a szentbeszédben kibontakoztatni, kisebb testvéri szeretettel.
Az ünnepi szentmise után több mint 3oo személlyel együtt ebédeltünk, majd az ebéd után a Szent Ferenc Alapítvány gondozásában lévő gyerekekről, terveinkről, eredményeinkről tartottam egy kis előadást. 
Számomra nagy élmény volt találkozni, együtt lenni a Svájci magyar testvéreimmel, és az ö kedves papjaikkal. Kérem a jó Istent adja rájuk bőséges áldását. 
Szeretettel,

Csaba t.

 

{zoomcat catid=674}