Kedves Gyermekek, Kollégák!

Mádl Ferencnek és az ö kedves feleségének, Dalma asszonynak mi az Erdélyi gyerekek barátjai címet adományoztuk. Ők mikor mi nehéz helyzetben voltunk, fáradságot nem kímélve eljöttek hozzánk, hogy megvédelmezzenek. Most ezekben a nehéz percekben mi is imádságos szeretettel álljunk ki a jó Isten elé érettük! Kérlek, hogy ezen a szomorú keddi napon minden házunkban gyújtsunk meg egy gyertyát és imádkozzatok szeretettel Ferenc testvérünk lelke üdvéért, és ugyanakkor kérjünk vigaszt, gyámolítást családja számára a jó Istentől!

A föltámadásba vetett élő hittel,

Csaba t.

A május 29-én elhunyt Mádl Ferenc temetése 2011. június 7-én, kedden 16 óra 30 perckor lesz a Fiumei úti Nemzeti Sírkert 28-as számú parcellájában. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság szerdai ülésén a parcella 1. sorának 40. sírhelyét a Nemzeti Sírkert részének nyilvánította, egyúttal a temetés napján fekete zászló kihelyezésére kérte fel a közintézményeket.

A kaonai tiszteletadás mellett, a katolikus egyház szertartása szerint zajló állami temetésre a hozzátartozók, az állami és külföldi protokoll-vendégek mellett minden gyászolót várnak. A család kívánsága, hogy a búcsúztatáson megjelentek tekintsenek el a temetés utáni részvétnyilvánítástól, és a virágra, koszorúra szánt összeget – lehetőség szerint – a kis falvakból származó, tehetséges tanulókat segítő Istenadta Tehetség Alapítvány támogatására kérik felajánlani.

A temetésen búcsúztató beszédet mond: Schmitt Pál köztársasági elnök, Granasztói György történész, és Király Miklós, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának dékánja. A római katolikus szertartáson liturgiai szolgálatot teljesít: Korzenszky Richárd, a Tihanyi Bencés Apátság perjele, valamint Frajka Félix ferences szerzetes és Jelenits István piarista szerzetes. A szertartáson közreműködik az ELTE Bartók Kórus és Zenekar, a Magyar Honvédség Támogató Dandár Központi Zenekara, valamint a Magyar Honvédség Díszzászlóalja.

A szertartást követően este 20 órakor a Szent István Bazilikában engesztelő szentmisét celebrál Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. A szentmisét a bazilika előtti téren kivetítőkön is lehet követni. A temetést a Magyar Televízió élőben közvetíti. A szertartás és az esti engesztelő szentmise a család kérésére ugyanakkor nem sajtónyilvános. (da)

MNO

Mádl Ferenc (Bánd, 1931. január 29. – Budapest, 2011. május 29. Széchenyi-díjas magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A nemzetközi gazdasági és összehasonlító magánjog neves kutatója. 1990 és 1993 között tárca nélküli miniszter, 1993 és 1994 között művelődés- és közoktatásügyi miniszter. 2000 és 2005 között a Magyar Köztársaság elnöke.

Életpályája

1951-ben vették fel a Pécsi Tudományegyetemre, majd 1953-ban átkerült az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol 1955-ben szerzett jogi diplomát. 1961 és 1963 között a Strasbourgi Egyetem Nemzetközi Összehasonlító Jogi Karán vett részt posztgraduális képzésen.
Diplomájának megszerzése után bírósági fogalmazó, majd bírósági titkár volt. 1956-ban az MTA Hivatalának állam- és jogtudományi referense lett, később osztályvezetői minőségben dolgozott ott 1971-ig, majd 1980-ig az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének főmunkatársa volt.
Akadémiai állása mellett 1971-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem polgári jogi és nemzetközi magánjogi tanszékének oktatója volt, kezdetben docensi minőségben. 1973-ban kapta meg egyetemi tanári kinevezését. 1978-ban az egyetem Civilisztikai Tudományok Intézetének igazgatójává, emellett 1985-ben a nemzetközi magánjogi tanszék vezetőjévé nevezték ki. Számos külföldi egyetemen volt vendégprofesszor: Kaliforniai Egyetem, Berkeley (1967, 1979), Strasbourgi Egyetem (1968, 1970), McGeorge Jogi Egyetem, Sacramento (1979), Müncheni Egyetem (1995).
1964-ben védte meg az állam és jogtudományok kandidátusi, 1974-ben akadémiai doktori értekezését. Akadémiai doktori disszertációjának témája: „A vállalat és a gazdasági verseny az európai gazdasági integráció jogában”. 1977-ben lett tagja az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottságának. 1984-ben a Tudományos Minősítő Bizottság titkárává nevezték ki, amely tisztségét a TMB 1990-es megszűnéséig viselt. Közben 1987-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1993-ban rendes tagjává. 1985-ben a Harvard Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Akadémia, 1988-ban az Európai Akadémia, 1989-ben az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia is felvette tagjai sorába. 1999-től a Szent István Akadémia tagja.
Az Állam és Jogtudomány, az Acta Juridica és a hamburgi Nemzetközi Összehasonlító Jogi Enciklopédia szerkesztőbizottságába is bekerült. Húsz szakkönyvet és több mint kétszáz tanulmányt publikált magyarul és idegen nyelveken. 1999. március 15-én Széchenyi-díjat kapott az európai jog, a nemzetközi magánjog és a nemzetközi kereskedelmi jog területén kifejtett, nemzetközileg elismert tudományos munkásságáért, iskolateremtő egyetemi oktatói, valamint tudományszervezői tevékenységéért.

Közéleti pályafutása

1988-ban a magánjog egységesítését szolgáló római nemzetközi intézet kormányzótanácsának tagja, 1989-ben az államok és a külföldi beruházások washingtoni nemzetközi választottbíróságának bírája lett.
Hazai közéleti szerepe a rendszerváltás után lett, amikor az Antall-kormányban kinevezték Európa-ügyi és a tudománypolitikáért (ezáltal az MTA felügyeletéért) felelős tárca nélküli miniszterré 1990. május 23-ai hatállyal. Miniszteri tisztségét 1993. február 22-éig viselte, amikor művelődési és közoktatási miniszterré nevezték ki. Tisztségét a Boross-kormányban is megtartotta. Eközben 1990 júliusától 1994-ig a kormány mellett működő Tudománypolitikai Kollégium elnöke volt. Miniszteri munkássága alatt fontos szerepet játszott a hazai oktatásügy és tudományos kutatás új, korszerű kereteinek, valamint törvényi szabályozásának kialakításában. Emellett privatizációs miniszterként 1990 és 1991 között az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) igazgatótanácsának elnöki tisztét töltötte be.
1995-ben az akkori ellenzéki pártok (Fidesz, MDF, KDNP, FKgP) Mádl Ferencet jelölte köztársasági elnökjelöltnek, az Országgyűlés azonban a kormányoldal (MSZP, SZDSZ) jelöltjét, Göncz Árpádot választotta újra államfőnek. Jelölése az ellenzék jelöltállító szerepét volt hivatott jelezni.
1996 és 2000 között a konzervatív Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökeként tevékenykedett, emellett 1999 és 2000 között az Orbán-kormány tudományos tanácsadó testületének tagja volt.
2000-ben az FKgP Mádl Ferencet jelölte köztársasági elnöknek. Június 6-án az Országgyűlés megválasztotta Göncz Árpád utódjaként köztársasági elnökké a harmadik fordulóban. Ekkor távozott minden addigi munkahelyéről. 2005-ben bejelentette, hogy nem vállal még egy elnöki ciklust. 2005. augusztus 5-én adta át hivatalát utódjának, Sólyom Lászlónak. Visszavonulása után emeritálta és díszdoktori címet adományozott neki az ELTE.

Tudományos munkássága

Fő kutatási területei a nemzetközi gazdasági jog, az Európa-jog és a nemzetközi összehasonlító magánjog. Kutatásai során a deliktuális felelősség jogi rendjét a társadalmi fejlődés szemszögéből mutatta be. Kimunkálta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának elméletét. Megszervezte az említett diszciplínák oktatási és kutatási tanszéki feltételeit. Elősegítette az európai integráció, illetve Magyarország EU-s csatlakozásának jogi keretét és feltételeit, elsősorban a jogharmonizáció területén. Ehhez feldolgozta és bemutatta könyveiben az európai integráció jogi rendjének több intézményét.
A nemzetközi összehasonlító (komparatív) magánjog területén fejtett ki komolyabb tudománypolitikai, illetve -szervezési tevékenységet. Különböző tudományos fórumokon és társaságokon keresztül ösztönözte a kelet–nyugati jog-összehasonlítás kiterjesztését és tudományosabb alapokra történő helyezését.

Családja

Nős, felesége Némethy Dalma. Házasságukból egy fiúgyermekük született. Három unoka nagyapja. Másodunokatestvére Mádl Antal irodalomtörténész, egyetemi tanár.

Díjai, elismerései

* Akadémiai Díj (1968)
* Széchenyi-díj (1999)
* Francia Becsületrend (1999)
* Magyar Örökség díj (2000)
* Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (2000)
* Jean Monnet Alapítvány Európáért Aranyérem (2002)
* Pro Universitate et Scientia (2003, Magyar Professzorok Világtanácsa)
* Jeruzsálemért Érdemrend (2006)
* a Pécsi Tudományegyetem, a Párizsi, a Heidelbergi, a Müncheni, a Nápolyi, a Varsói, a Tallinni és az Athéni Egyetem díszdoktora
* Bánd község díszpolgára (2008)[2]
* Budapest díszpolgára (2011)
Főbb publikációi
* A deliktuális felelősség a társadalom és a jog fejlődésének történetében (1964)
* Az Európai Gazdasági Közösség joga (1974)
* Összehasonlító nemzetközi magánjog (1978)
* The Law of Transactions (1982)
* A külgazdaság és a nemzetközi beruházások joga (1988)
* State and Economy in Transformation (1997)
* EU Integration Process – Enlargement and Institutional Reforms (1997)
* Magyar nemzetközi magánjog és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga (Vékás Lajossal, 1985–2004, 8 kiadás)
* Az európai örökség útjain (1995).
* Állam és gazdaság – Forradalom a jog útján a közép- és kelet-európai országokban (1997)
* Quo vadis, Európa? (2004)

Források

* A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 II. (I–P). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 818–819. o.
* MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 704. old., ISSN 1787-288X
* Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia honlapján
* Életrajz a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján
* A szeretet diplomatája – Interjú Mádl Dalmával Heti Válasz, 2005. augusztus 4.
* Wikipedia