Úgy gondolom, hogy az elmúlt 15 évben nemzetünk, népünk, itt a Kárpát-medencében hihetetlen értékeket fektetett üresen álló ingatlanokba, fel nem használható anyagi javakba. Ezek az értékek nem hoznak gyümölcsöket, nem szülnek holnapot. Lehúznak, szárnyalásunkat beteges torzsalkodásba süllyesztik. Szép, tiszta lelkünket kicsinyes kapzsisággal, önzéssel fertőzik meg.

Bővebben:   „Ne aggódjatok életetek miatt, hogy mit esztek vagy mit isztok, sem testetek miatt, hogy mibe öltöztök! […] ti elsősorban az Isten országát és annak igazságát keressétek, s ezeket mind megkapjátok hozzá!” (Mt. 6,25-33)Bonthatok vitorlát szél nélkül, de nem repülhetek. A verejtékesen gyöngyöző aranyásó, térdre borulva hálát ad az aranyrögért, melyet lelt, pedig a munka az övé volt, de tudja: az érték ajándék, az az Istené. 

    Bővebben: Adjatok jól tömött, túlcsorduló mércével! Adventi elmélkedések 19.

Jó dolog jónak lenni. Nem azért, mert megköszönik, hanem egyszerűen jó jónak lenni. A kút, melynek vizét merik folyamatosan, újratelik, él, életet ad, adja a vizét. Az a kút, melynek nem merik vizét, lassan kiszárad. Akkor van vize, ha ad. Ha önmagunkat nem tudjuk szeretettel adni, meghalunk.

Bővebben: Adventi elmélkedések 18. Milyen értékek mozgatnak engemet?Ha őszintén keresel, megvilágosodsz, és akkor magától hullnak le a szárnyalásodat a porba visszafogó lim-lomok, az anyagi dolgok, mindaz, ami eszköz, de cél nem lehet soha. Isten nem elveszi az üveggyöngyödet, boldog ölelésben magad veszíted el, mint szerelmes a ruháját, akinek minden ruhadarab a boldog nászban fölösleges dolog.

Bővebben: Adventi elmélkedések 17. A párbeszédrőlSokan nem hisznek a szó erejében. Feltámadása után Jézus azokkal a tanítványokkal találkozik, akik mindenből kiábrándulva hagyják maguk mögött Jeruzsálemet, s mennek haza Emmauszba, hogy távol legyenek mindattól, amit Krisztus jelent. Jézus nem parancsolja vissza kishitű, megtorpant társait, hanem elkíséri a tőle elvezető úton, sőt, olyan szépen beszél velük, hogy pislákolni kezd, majd lángra lobban a hitük: „Hát nem lángolt a szívünk, amikor beszélt az úton és kifejtette az Írásokat?” (Lk 24.32). Jézus meghallgatja a másik felet, majd beszél, érvel a Szentírásból, mert hisz a kimondott szó erejében. Szándéka tiszta, magasabb rendű életet kínál testvéreinek.

    Sokszor megtapasztaltam, hogy mindaz, amit teszek, nem az enyém, hanem az élő Istené. A gyermekekért, akiket nevelek, Jézus Krisztus meghalt a keresztfán. Én legföljebb megpróbálok kenyeret adni nekik, gondozni őket. Isten ezért a világért, a mi népünkért, nemzetünkért meghalt. Életednek óriási ára volt. Isten jobban akarja azt, hogy mi egyenként és közösen is fejlődjünk, szépek, nagyszerűek legyünk, mint amennyire mi bármikor is akarhatnánk. Isten számára mi nagyon fontosak vagyunk.

Bővebben: Adventi elmélkedések 15.Úgy gondolom, hogy a Jó Isten, ha akarná, egyetlen éjszaka, egyetlen nap alatt le tudná vadászni az erdőből az összes farkast, az összes vadállatot, hogy az őzikéknek békés, nyugodt élete legyen. De talán ekkor az őzikék elsatnyulnának, elpuhulnának, és lassan leállna törzsfejlődésük, végül pedig kipusztulnának.

Jézus Krisztus üres kézzel jött közénk Karácsony estéjén. Nem hozott ajándékokat, nem osztott semmiféle mennyei szuvenírt. Önmaga lett az áldás, az ajándék, Isten szeretetének csodás megnyílvánulása. Reformjához nem hozott égi kincseket.

Földi életünkben fontos, hogy ünnepet szervezhessünk magunknak, és egymásnak. Életünk apróbb győzelmeit közösen, együtt meg kell ünnepelnünk. Az ünnepek erősítik hitünket, összetartozásunkat, közösségünket.

Hírlevél



HTML formátum?

Joomla Extensions powered by Joobi

Böjte Csaba ofm gondolata

A gyerekkori barátaim kérdezték, mit jelent az, hogy vallásos vagyok, Istennel élem az életemet. Azt válaszoltam nekik: „Tudjátok, amíg távol álltam a kereszténységtől, azt éreztem, hogy egy nagy, sötét erdőben járok, ahol a fák között mindenféle rémisztő, irtózatos dolgok léteznek: vadállatok, haramiák, csapdák, kiszámíthatatlan csapások… Látom őket, és félek, mert bármi megtörténhet velem. Kiszolgáltatottnak éreztem magamat.” Vallásos emberként, élő hittel most azt érzem, hogy ugyanabban a rettenetes erdőben járok, ugyanazok a fák között, ugyanolyan veszélyek leselkednek rám, de nem félek, mert fogom a mennyei Atya kezét. Biztonságban érzem magam, mert az én Apukám a világon a legerősebb, a legjobb, gondomat viseli, törődik velem. (Böjte Csaba: Ablak a Végtelenre)

Magnificat donate

Szeretettel köszönöm a gyermekeink nevében az adományt! Csaba t.

Amount: 

Ma 2020. augusztus 12. szerda, Klára napja van. Holnap Ipoly napja lesz.

Szentferencalapitvany.org

Nap Szentje

Keresés

Belépés

Ablak a végtelenre

A Gondviselés csodája

A méltatlan egyházi személyek bűnei jogos felháborodást keltettek sokakban.
Bővebben...

Ablak a végtelenre Android-on

Android okostelefonon és tableten is elérhető az Ablak a végtelenre című könyv napi kis adagokban.
Az app letölthető a Google Play-ből.

Pillanatkép

Facebook

Twitter

Facebook

Google Plus

YouTube