Napi evangélium

Uram a mai evangéliumban e beteg embernek a barátait csodálom, kik nem álltak le a nehézségek láttán, hanem élő hittel társukat eléd vitték, hogy Te meggyógyítsd őt!! Nagyon szép ez a történet, ma a segíteni akaró emberekért imádkozom, leginkább az én kedves nevelőimért, kik nap mind nap ugyanígy a rájuk bízott gyermekeket felkarolják és megpróbálják imádságos szeretettel eléd vinni, hogy te gyógyítsad, tanítsad, vigasztaljad őket!! Áld meg Uram a segítő szándékkal lehajló nevelőket, munkatársaimat, támogatóinkat, hogy munkájuk gyümölcsét látva, öröm, fény töltse el a szívüket, gyermekeikkel éljenek békében ezen a földön, és munkájuk jutalmaként nyerjék el az örök életet!! 

Szeretettel, 

Csaba t. 

Kép: Esti mese Nagy Mariann medgyesi nevelővel!

Egyik napon, amikor  Jézus tanított, farizeusok  és törvénytudók is  ültek körülötte, akik  Galilea és  Júdea  különböző falvaiból  és  Jeruzsálemből jöttek. Az Úr ereje akkor arra indította Jézust, hogy gyógyítson.

Ekkor néhány férfi egy  béna embert hozott hordágyon.  Be akarták vinni  a házba, hogy  eléje  tegyék, de  a  tömeg  miatt nem  fértek  hozzá.  Ezért fölmentek a tetőre, és  azon át bocsátották le  ágyastul a középre,  Jézus elé. Hitük láttára Jézus így szólt: „Ember, bocsánatot nyertek bűneid.”

Erre az írástudók és a farizeusok azt gondolták magukban: „Ki ez, hogy így mer káromkodni? Ki bocsáthatja meg a bűnöket? Nemde egyedül Isten?”  Jézus pedig gondolataikba látva megszólalt: „Miért gondolkodtok így  magatokban?

Mi könnyebb, ha azt mondom: „Bocsánatot nyertek bűneid!” – vagy azt: „Kelj föl és járj!”? Tudjátok meg tehát, hogy az Emberfiának van hatalma  földön a bűnök megbocsátására.” Ezzel a bénához fordult: „Mondom neked, kelj föl, fogd ágyadat, és  menj haza!”  Erre ő  a szemük  láttára tüstént  fölkelt.

Fogta  ágyát,  amelyen  feküdt,  és  Istent  magasztalva  hazament.   Erre mindnyájukat ámulat fogta el,  magasztalták Istent, és félelemmel  eltelve mondogatták: „Csodadolgokat láttunk ma.”

Lk 5,17-26