2016. december 9. – Péntek

b_300_300_16777215_00_images_stories_Igaz_Tortenelem_IMG_7539_2.JPGSajnos a lelkünk mélyén zakatoló, követelőző dolgok elől menekülünk, az ember talál magának százezer magyarázatot, de csak azért, hogy a szükséges döntéseket ne kelljen meghoznia, hogy a fontos  pályamódosításokat ne kelljen megtennie! Sokszor felteszem magamban a kérdést: hogy vagyunk képesek magunknak hazudni!? Nagyon sokszor miért csapjuk be saját magunkat, miért nem hallgatunk lelkiismeretünk által hozzánk szóló Teremtőnkre?! 
Mi keresztények hisszük, hogy lelkünk mélyén ott vagy te, drága Istenünk, ki megajándékoztál halló füllel, gondolatainkat kifejező beszédkészséggel. Lelkiismeretünk, mint egy csodás GPS vezet, vezetne, ha hagynánk! Mi sajnos oly sokszor nem hagyjuk szóhoz jutni lelkiismeretünket, így nagyon sok döntés nem ezen a mély szinten születik meg, hanem a pillanatnyi szeszélyünk, hangulatunk, vágyunk szintjén, vagy egyszerűen: "csak" lesz valahogy! Számomra egyik legnagyobb kérdés, hogy mi kell történjen, hogy a váltás, az a bizonyos sebességváltás megtörténjen az ember életében!? Márton Áron katonatiszt, felnőtt ember, háta mögött egy véres világháború, és félretesz mindent és elindul, hogy a teológián Istennek szentelje az életét! Teréz anya bár szerzetesnővér volt, egyszer csak felállt a katedra mellől hol tanárként dolgozott és kisétált a nyomornegyedbe, hol kibérelt egy poros raktárt, melybe befogadta az első utcán haldokló embert! Folytathatnám a sort, hisz oly sok szent életében ott van ugyanaz a szédítő halálugrás, mikor egy biztonságos, kitaposott útról letér, egy ismeretlen, járatlan út miatt! Igen, Istenem, a Veled való találkozás Istenünk, - s ezen nincs mit szépíteni,- egy halálugrás! Azért, hogy a Te pályádra lendüljünk, a biztonságot adó trapézt el kell engednünk, s a végtelennek tűnő űrbe belezuhanva, bukfencet vetve repülnünk, azzal a hittel, hogy a te két erős karod kifog, tovább repítve vezet! 
Elszakadni a kitaposott pályáról és Teremtőnk kezét fogva egy új életet kezdeni, csak élő hittel lehet, s ki félve nem meri magát belevetni e nagy kalandba, az inkább magát becsapva hazudozik!  
Szeretettel,
Csaba t. 
Kép: Katonatemető
Egy alkalommal  így  szólt  Jézus  a  néphez:  „Kihez  hasonlítsam  ezt  a nemzedéket? Hasonlít  a  piacon  tanyázó  gyermekekhez,  akik  odakiáltják pajtásaiknak: „Furulyáztunk,  de  nem táncoltatok.  Siránkoztunk,  de  nem zokogtatok.” Eljött  János.  Nem eszik,  és  nem iszik;  azt  mondják  rá:
„Ördöge van.” Eljött az Emberfia. Eszik-iszik, és azt mondják rá: „Lám,  a falánk, borissza  ember,  a  vámosok  és  a  bűnösök  barátja!”  Az  Isten bölcsességét azonban művei igazolták.”
Mt 11,16-19