Miről beszélt volna a pápa a La Sapienzán?

ImageNéhány tucat tanár és diák hangos tiltakozása miatt XVI. Benedek pápa lemondta a római La Sapienza egyetemre tervezett látogatását, de ennek ellenére elküldte az alkalomra készített beszédét az intézménynek. Az alábbiakban a beszéd főbb gondolatait ismertetjük.

 

 A pápa, aki Róma püspökeként kívánt szólni egyetemi hallgatóságához, így fogalmazza meg a püspök és a pápa hivatásának lényegét: A püspök mint pásztor ügyel, hogy a nyáj együtt maradjon, és le ne térjen a jó útról. A pápa a világban élő és az egész világra hatást gyakorló keresztény közösség pásztora. Az általa hangoztatott erkölcsi normákat a hívő közösség évezredes, bevált életbölcsessége, erkölcsi tapasztalata igazolja, így azok nemcsak a hívők, hanem az egész emberiség számára iránymutatóak. A történelmi távlatot nélkülöző elgondolások mellett a nagy vallási hagyományokban összegyűlt emberi tudást és tapasztalatot nem lehet egyszerűen az eszmetörténet szemétdombjára hajítani.

Az egyetemről szólva a Szentatya kifejti, hogy az végső soron az emberi tudásvágyból, a szókratészi kérdésfelvetésekből jött létre. A mitológiai istenek viszálykodását kétségbe vonó Szókratészre utalva XVI. Benedek rámutat: e kétkedés forrása egy mélyebb, igazabb istenkeresés, egy olyan vallásosság, amellyel a korai kereszténység teljesen azonosulni tudott. A keresztények, akik megtalálták Istenben a teremtő értelmet, magukévá tették a teljes igazság megismerésére irányuló törekvést. Az egyetemnek a keresztény világban, a keresztény hit keretein belül lehetett és kellett megszületnie – mondja a pápa.
A tudás azonban önmagában nem elegendő. Azt is tudnunk kell, mi a jó, és a jót gyakorolnunk is kell. A jog ennek egyik legfontosabb területe. A demokratikus jogalkotás nem alapulhat csupán szavazattöbbségen; elengedhetetlen, hogy a jog megfeleljen az igazságnak – hangsúlyozza a Szentatya, majd hozzáteszi: Pilátus kérdésére – mi az igazság? –, amelyet a középkorban a teológiai és a filozófiai fakultás kutatott, ma is állandóan keresnünk kell a választ.
A mai nyugati világot az a veszély fenyegeti, hogy tudása és hatalma birtokában feladja az igazság keresését, és partizánérdekek áldozatául esik; a filozófia pozitivizmussá fajul, a teológiai érvelés kevesek magánügyévé válik. A racionális gondolkodás, ha nem hallja meg a kereszténység üzenetét, és nem meri keresni az igazságot, elszárad, mint a kivágott fa. Az európai kultúra, ha világi alapokon kívánja meghatározni saját létét, elvágja magát az éltető gyökértől, széttöredezik és elhal – figyelmeztet a pápa.
Mi hát a pápa feladata az egyetemmel kapcsolatban? Biztos, hogy senkire sem kényszerítheti rá a hitét. Feladata azonban, hogy ébren tartsa az igazság iránti felelősségérzetet. Újra meg újra meg kell hívnia az értelmiséget az igazság, a jó, az Isten keresésére. Ebben segítenek a kereszténység évezredes értékei, és maga Jézus Krisztus, aki megvilágítja a történelmet és a jövőt – zárja gondolatait XVI. Benedek.

Magyar Kurír