XVI. Benedek elítélte az ember gőgjét és önzését

XVI. Benedek pápa 2006-os pünkösdi miséjében elítélte az ember gőgjét és önzését, amely - mint mondta - mindig viszályt szül, és a közömbösség, a gyűlölet és az erőszak falait húzza fel.


Az új közösségek találkozója alkalmából Rómába érkezett zarándokok előtt a katolikus egyházfő több nyelven kívánt boldog pünkösdi ünnepeket.

A pápa vezetésével tartott szombat esti pünkösdi virrasztáson az új közösségek és az egyházi mozgalmak mintegy 350 ezer tagja vett részt. Ez volt a második ilyen jellegű találkozó, az elsőt a néhai II. János Pál kezdeményezte 1998-ban.

Pünkösd: a Szentlélek eljövetelének, az egyház születésének ünnepe

Pünkösd karácsony és húsvét után az év harmadik kettős ünnepe. Jelentőségéről Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektor-helyettese nyilatkozott a Magyar Rádiónak.

- Pünkösdkor a keresztény hagyomány szerint a Szentlélek eljövetelét várjuk. Jézus azt mondta az apostoloknak mennybemenetele napján, tehát 10 nappal pünkösd előtt, hogy maradjanak a városban, amíg erő nem tölt el őket - ez teljesül pünkösdkor, amikor visszaemlékezünk arra, hogy a 12 bátortalan apostol elindul, hogy meghódítsa a világot. De nem csak önszántukból, hanem Jézus is kérte őket: „Legyetek tanúim Jeruzsálemtől kezdve egészen a világ végéig” – mondja Kránith Mihály.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektor-helyettese ugyanakkor hozzátette, pünkösd az egyház születésének napja is. Egy kis félénk csoportból elinduló közösség a Római Birodalomban, a Földközi-tenger akkori lakott partvidékét néhány évtized alatt meghódította a kereszténységnek.

- Üldözések is jöttek, de éppen a lélek erejével mindig helyt tudtak állni, a vértanúk példája mutatja azt, hogy ez a kis mustármag, amely kétezer évvel ezelőtt elindult, egy hatalmas fává terebélyesedett. A világ megváltozott, a mai ember, főként a civilizált európai ember kevésbé figyel oda a lélek belső sugallataira, de egy szikrája mindannyiunkban ott él, hiszen ő az élet és karizmák lelke, a bennünk lévő tehetségek, adottságok és sokszor az értelmetlennek tűnő dolgok is lelkesedéssé válnak, értelmet kapnak. A pünkösdnek ez az értelme, ez az ünnepe. A mai ember, ha ezt tudatosítja, akkor talán meg is szólítja és kéri: Jöjj, Szentlélek Úristen!

Lengyel Anna, MR

www.radio.hu