Szent István király ünnepe

b_300_300_16777215_00_images_stories_Szent_Unnepek_68863783_2288203091433184_4998891089826938880_n.jpg„Köszönjük neked, szent király, hazánkat és önmagunkat, ezt az első ezer évet itt, kérünk, ne vond el romolhatatlan jobbodat.”

Ma, amikor Árpád-házi I. Szent István (975 táján –1038), az utolsó magyar fejedelem és az első magyar király ünnepét üljük, mintegy imaként olvashatjuk Szabó Magdának Amit tettél, az ég csodája volt című írásából való sorait. Székelyföld-szerte ünnepségeket szerveznek Szent István király ünnepe alkalmából.
Géza nagyfejedelem és Sarolt fia 14–15 éves lehetett, amikor apja elfogadtatta őt utódjául az ország nagyjaival. István pajzsra emelését rövidesen, valószínűleg Szent Adalbert közvetítésével történt házasságkötése követte. Dinasztikus frigye a bajor fejedelem, Civakodó Henrik Gizella lányával, az egyházszervezést is segítette. Géza halála után István nagyfejedelem előbb Kopánnyal szemben, majd hosszú uralkodása során még két alkalommal kényszerült határozott fegyveres fellépésre – Gyula ellen még elkerülhette a vérontást, de Ajtony ellenállt.
Irgalma rokonaikkal mindkét esetben megmutatkozott. Asztrik 1000 karácsonya előtt hozta el számára II. Szilveszter pápától a koronát és zászlós lándzsát.
A koronázással és a királlyá kenéssel létrejött a keresztény magyar királyság, kiépült a vármegyei- és egyházmegyei hálózat. Közben a nép lelki megerősítésére törekedett. Veszélyben megvédte országát Szent István király igazságos, jámbor, békeszerető, és ha kellett béketeremtő volt. Veszélyben megvédte országát, amikor arra volt szükség, szövetségeseket keresett. A zarándokok, kereskedők útját biztonságossá tette. Szigorú, a keresztény értékrend szerinti törvénykezése biztosította a magyarság megmaradását Európában.
Fiait túlélvén, jussát, koronáját, a magyarság sorsát Nagyboldogasszonyra bízta, akinek ünnepén, 1038. augusztus 15-én, égi hazába tért. Népe három évig gyászolta. Templombúcsúk, zarándoklatok Magyarország fővédőszentjének liturgikus ünnepén, ma 11 órától búcsút ülnek Mezőbándon, a főcelebráns és szónok Oláh Dénes marosvásárhelyi főesperes-plébános lesz; Csíkszentmihály filiájában, Ajnádon Ilyés Imre, a brassói Szent Kereszt Felmagasztalása Plébánia segédlelkésze prédikál, Hidegségben pedig Boldizsár Ferenc, erdőszentgyörgyi plébános lesz a vendégszónok.
A Tógátnál, a gyergyóhódosi eltérőnél lévő keresztnél 17 órakor kezdődik a szentmise, a szentbeszédet Oláh Dénes marosvásárhelyi főesperes-plébános mondja. A gyergyószentmiklósi Szent István ereklyéinek átvitele egyházközség ugyanakkor ünnepli a plébániatemplom felszentelésének 11. évfordulóját. A szentmise főcelebránsa Kovács Szabolcs újmisés lesz. Borszéken 18 órától Pál Vilmos salamási plébános mondja a homíliát.
Fotó: Barabás Ákos
www.szekelyhon.ro

 

Hírlevél



HTML formátum?

Joomla Extensions powered by Joobi

Böjte Csaba ofm gondolata

A szenvedés olyan ajtó, amelyen – akarva, nem akarva – keresztül kell mennünk. Minden ember a maga nagycsütörtökét, nagypéntekét előbb-utóbb meg fogja élni. A maga Golgotájára mindenki felmegy, akár kapálózik ellene, akár nem. Mennyivel szebb, ha Isten kezét fogva, akaratában megnyugodva, szeretteink által kísérve, példát mutatva jutunk fel oda. (Böjte Csaba: Ablak a Végtelenre)

Ma 2019. szeptember 15. vasárnap, Enikő és Melitta napja van. Holnap Edit napja lesz.

Magnificat donate

Szeretettel köszönöm a gyermekeink nevében az adományt! Csaba t.

Amount: 

Szentferencalapitvany.org

Keresés

Belépés

Ablak a végtelenre

Milyen más lenne a világ

Amikor Mária a jeruzsálemi templomba megy, a próféták azzal fogadják: „Jaj, Mária, hét tőr járja majd át a szívedet! Nem irigyelünk, mert nagyon nehéz dolog az, amire vállalkozol.”
Bővebben...

Ablak a végtelenre Android-on

Android okostelefonon és tableten is elérhető az Ablak a végtelenre című könyv napi kis adagokban.
Az app letölthető a Google Play-ből.

Pillanatkép

Facebook

Twitter

Facebook

Google Plus

YouTube