…Vizi E. Szilvesztert a társadalmi ethosz megerősítésének lehetőségeiről.

 

 

 

 

Az április 21-i családpasztorációs papi találkozón meghívott előadóként Vizi E. Szilveszter akadémikus Erkölcs, tudomány, közösség, család címmel fejtette ki gondolatait értelem és hit kapcsolatáról, valamint a nevelés szükségességéről. Az erkölcsi alapok megszilárdítása kapcsán az Egyház szerepét is hangsúlyozta, erről kérdeztük felszólalását követően.

– Előadásában az emberiség drámájáról, a mérhetetlen tudományos, technológiai fejlődés és a megtorpant erkölcsi fejlődés közötti szakadék okozta veszélyekről is beszélt. Véleménye szerint hogyan járulhat hozzá az Egyház az ethosz megszilárdításához a jelenkori társadalomban?

– Az erkölcsi alap a Tízparancsolat, illetve az, hogy az európai kultúra hogyan fogadja el, hogy a világ fejlődésében ez kulcsszerepet játszott. Az európai alkotmány preambulumából hiányzik a hagyomány, hiányoznak a gyökerek. Tudomásul kell venni azt a latin mondást, amit latintanárom oly sokszor ismételt – „sine praeteritis futura nulla”, vagyis: múlt nélkül nincs jövő. Nem lehet homokra építeni a várat. Nem lehet letagadni a múltat, és főleg nem lehet megtagadni a múlt érdemeit, sikereit. Ugyanez érvényes a magyarságra. Előadásomban is hangsúlyoztam: Magyarország rengeteget adott szellemi tőkéjéből a világnak. Erre büszkének kell lenni, ez nevelhet egy egészséges nemzeti öntudatot, amelyre szükségünk van. De ugyanerre van szüksége az egész emberiségnek, vagy éppen Európa 450 millió lakosának. Legyünk büszkék hagyományunkra, amely a keresztény kultúrán keresztül nekünk megadatott.

– Gondolatmenetében felvetette a kérdést: Merre tovább, XXI. századi Magyarország? Ezt kiegészíteném azzal: Merre tovább, keresztény Magyarország? Ön szerint milyen választ és indíttatást adhat az Egyház?

– Az Egyháznak a feladatát kell végeznie. Mert – véleményem szerint – nem végzi el úgy, ahogy kellene. Szükség van a négy nagy vallás aktív működésére, mert ez erkölcsi alapot ad. Nem kell mindenkinek vallásosnak lennie, de az erkölcsiségnek érvényesülnie kell a társadalomban, mert ha nem érvényesül, akkor pénzügyileg is összeomlik a világ; itt a bizonyíték. Nem kell vallásosnak lenni, de bizonyos erkölcsi normákat be kell tartani; és ez egyformán érvényes mindenkire. Ezt tanítani, oktatni kell. Az államnak feladata lenne erre lehetőséget adni; az egyházaknak pedig feladatuk lenne ezt tanítani. Persze az egyházak is nehéz anyagi körülmények között élnek, rengeteg negatív hatás éri őket; ezt meg kell oldani, a civil társadalomnak ennek érdekében cselekednie kell. Ehhez pedig összefogásra és szeretetre van szükség. A szeretet a legfontosabb emberi tulajdonság. Assisi Szent Ferencnek gyönyörű gondolatát felidézve: a szeretet az az emberi tulajdonság, melyből minél többet adunk, annál több marad meg belőle. Ezt biológiailag is, tudományosan is igazolni tudom.

Gátas Judit/Magyar Kurír