Meglepő adatok

b_300_300_16777215_00_images_stories_Roviden_keresztelo6.jpgMeglepően nagy arányban, 52 százalékban választották a leendő elsősök szülei etika helyett a hittant.

Sokak meglepő lehet, hogy a történelmi felekezetek vezetői közül nem mindenki lelkesedik az új lehetőségért. Ahogy Erdő Péter esztergom-budapesti érsek jelezte, nem az egyházak kérték, hogy az állami általános iskolákban kötelező legyen választani a hittan, illetve az etika közül. Mint értésre adta, ők elégedettek voltak az eddigi rendszerrel, melyben a plébániai, gyülekezeti hittanoktatás mellett az iskolákban fakultatív módon lehetett felvenni a tantárgyat. Bár az órák sokszor mostoha körülmények között, változó színvonalon zajlottak, ezzel is elértek több százezer – a hithez amúgy is kötődő, de legalábbis érdeklődő – gyereket/családot.
Szeptembertől újabb százezren iratkoznak be állami általános iskolába, s – a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ adatai szerint – 52 százalékuk hittant, 48 százalékuk etikaoktatást választott; bár az ötödikesek körében még nem készült el az összegzés, állítólag ott alacsonyabb az érdeklődés.
Az aktív hívők létszámát jóval meghaladó arány még a szakembereket is meglepte. Kamarás István vallásszociológus pár hete úgy nyilatkozott az Indexnek: „Magyarországon az emberek úgy 16-18 százaléka lehet egyházi keretek közt rendszeresen vallásgyakorló hívő, nem valószínű, hogy ennél sokkal többen választanák a hittant.”
Az 52 százalékon belüli megoszlás szerint:
katolikus – 68 százalék;
református – 25 százalék;
evangélikus – 4 százalék;
Hit Gyülekezete – 1,5 százalék.
A birtokunkban lévő összegzés szerint további négy felekezet iránt mutatkozott – igaz, elenyésző mértékű – érdeklődés.
A baptistákat 0,3,
a pünkösdistákat 0,24,
a zsidó hittant 0,03,
az unitáriusokat pedig mindössze 0,02 százalék jelölte meg.
Forrás:
Heti Válasz nyomán